Foci a köbön

Szerda délután a 23. fordulóból elhalasztott mérkőzést pótoltak a Népligetben a kiemelt I. osztályú U19-es bajnokságban: az ezüstéremre hajtó Ferencváros a középmezőnyben tömörülő Újpestet fogadta.

Több mint tucatnyi hiányzó.

Ha megengedik, néhány nevet felsorolunk. Lehetne ez afféle osztálynévsor a pénteki ballagás előtt, ám nevezettek augusztustól júniusig nem csupán „ballagtak”, voltak, akik egyenesen „jól mentek”: Kutasi Zsolt, Tóth Bence, Kiss Krisztián, Vattai Balázs, Pintér Balázs, Vajda Bálint, illetve Barczi Dávid, Üveges Szabolcs, Gyűrű László, Tóth Péter, Litauszki Róbert, ifj. Mundi Viktor, Tóvizi Tamás, Privigyei Ádám.

Higgyék el, tudnánk még neveket említeni, de talán ebből is kitűnik, bizony nem volt könnyű dolga a két szakvezetőnek, Balogh Gábornak, illetve Mundi Viktornak a hétközi randevú előtt.

Így eshetett meg, hogy a vendégek kispadján mindösszesen négy labdarúgó foglalt helyet.

Mi tagadás, a lelátón sem volt tülekedés, ám aki „számít”, ott volt a Kismartoni úton.

Az Újpest kezdte a mérkőzést, és hiába választotta el a két csapatot féltucatnyi helyezés a tabellán, az elmúlt hetekben sokkal jobban szerepeltek a violák.

Kiegyenlített játékot hozott az első félóra, az Újpestnek voltak azonban az igéretesebb lehetőségei. Egy ízben szabadrúgás után került mintegy húsz méterről a jobb alsó sarok mellé a labda, majd egy szöglet után a felső léc fölött zúgott el egy újpesti fejes után a bőrgolyó.

A 32. percben szép akció után szerezte meg Szilágyi Krisztián a jobb alsó sarokba tartó fejessel a vezetést a házigazdának (1–0), ám egy perc sem telt el, a középkezdést követően egyenlíthettek volna a vizitálók.

A félidő hajrájában nem csupán kapufáig jutott Mundi Viktor csapata, de egy szögletet követően a bal felső sarokba tartó fejest kifejelték a hazaiak a gólvonalról.

A rövid, mindössze tízperces szünetet követően a Ferencváros középpályája szinte megújult, hiszen négy embere helyett is friss erőt küldött a pályára Balogh Gábor. Mundi Viktor ekkor még nem cserélt, amikor megtette, akkor pedig már késő volt. Az 52. percben még csupán jobb oldali kapufát „talált” az FTC, ám három minutummal később Kovács István remekbe szabott gólt rúgott mintegy tizennyolc méterről a jobb alsó sarokba (2–0).

A hátralévő bő félórában a vendégek vették kezükbe az irányítást, Mundi Viktor tanítványai próbálták ráeröltetni akaratukat az FTC-re, ami nagyrészt sikerült is, ám ekkor már sokkal több volt a pontatlan passz, és a technikai hibák száma sem lett kevesebb az első játékrészhez képest, sőt!

Volt persze, akinek álló labdából sem sikerült szabadrúgásból a kaput eltalálni, hiszen Illés Bence tizenhét méterről méterekkel bombázott fölé.

Érett az újpestiek gólja, ám mindez csupán a 85. percben jött össze, mégpedig „aranyos összjátékot” követően: egy szöglet után a kényszerűségből középső védőként futballozó Gold Péter maradt le a csereként beküldött Arany Zoltánról, aki eldőlve lőtt közelről, kapásból a jobb felső sarokba (2–1).

A látogató még próbálkozott, de az eredmény már nem változott. Lényegében egyik csapat sem okozott csalódást, mi több, jó néhányan bizonyították edzőjüknek, lehet rájuk számítani.

Szombat délben a Ferencváros a dobogóra ácsingózó Debrecent fogadja, ám ami jelen pillanatban biztos: harmadiknál rosszabb helyen már nem végezhetnek a zöld-fehérek, mi több, ha a Budapest Honvéd nem nyer a középmezőnyben tanyázó Békéscsaba otthonában, ezüstöt ünnepelhetnek a Népligetben. A kilencedik helyezett Újpest a hétvége első napján ugyanekkor a Zalaegerszeget látja vendégül, és ha a ZTE nyer, helyet cserél egymással a két csapat, ám ha győznek Járvás Leventéék, szerencsés esetben a nyolcadik pozícióban fejezhetik be a szezont.

JÖN! JÖN! JÖN! A találkozón készült kisvideókat – köztük az újpesti Arany Zoltán gólját – hamarosan megtekinthetik oldalunkon, valamint interjút közlünk a vendégek mesterével, MUNDI VIKTORRAL.

FERENCVÁROS–ÚJPEST 2–1 (1–0)

Népliget, Kismartoni út, 100 néző. Vezette: Ember Tibor (Kiss Szabolcs, Mógor Tamás)

FERENCVÁROSI TC: 16 HERMÁNY Bence (1 FERENCZI Bence, 70. p.) – 2 Butts JAY Edward, 17 GOLD Péter, 15 SZŰCS András, 18 SVÁB Dániel (7 SALAMON Dávid, 83. p.) – 14 SZILÁGYI Krisztián (5 SZEMÁN Lajos, a szünetben), 8 MARTON Attila (3 ORSZÁGH Péter, a szünetben), 10 BOGÁTI Péter (11 CSOÓR Patrik, a szünetben), 4 TÓBIÁS Zsolt (6 SAJÓ Dániel, a szünetben) – 9 KOVÁCS István, 13 NYILASI Bálint. Edző: Balogh Gábor.

ÚJPESTI TE: 1 JÁRVÁS Levente – 6 ILLÉS Bence, 25 MIHALECZ Sándor, 11 VICZIÁN Gergely (4 BÁRKÁNYI Bálint, 59. p.), 17 MALLINERITS Norbert (3 ARANY Zoltán, 59. p.) – 20 SZIKORA Dániel, 14 Electo WILSON – 13 SIMON Krisztián, 5 POPOVICS Bertold, 23 TAMÁSI Richárd (24 KLÉMÁN Péter, 61. p.) – 10 LÁZÁR Bence. Edző: Mundi Viktor.

Gólszerző: SZILÁGYI KRISZTIÁN (1–0) a 32., KOVÁCS ISTVÁN (2–0) az 55., ARANY ZOLTÁN (2–1) a 85. percben

Ami a Pénzügyőrnek összejött szerdán a Százhalombatta ellen, megtörtént a Százhalombattával is: nulla-kettő után három gólt rúgott mindkét egylet.

Csak a győzelem!

Ez lehetett a jelszó, semmi más Törökbálinton, hiszen Varga László együttese az ezüstéremért harcol ebben a szezonban – újoncként.

Nagy szó mindez, de aki tisztában van a TTC játékos keretének erősségével, annak aligha furcsa a Pest megyeiek remeklése.

Szombat délután azonban a Százhalombatta otthonában léptek fel Csintalan Csabáék. Láss csodát, a Százhalombatta ugyanúgy, mint majd' egy hete a Pénzügyőr otthonában, hazai környezetben is kétgólos hátrányt szedett össze, alig több mint egy félidő alatt.

A Gálvölgyi István edzette legénység azonban nekidurálta magát, és ha némi szerencsével is, de egyenlített. A hajrához érve újra a fekete-fehérek ragadták magukhoz a kezdeményezést, már ami az eredmény alakítását illeti, ám a lefújás előtt nem sokkal Móra Krisztián tizenegyesből egyenlített.

A TTC nagy riválisa, a Fehérvár II. Csepel otthonában lejátszandó mérkőzése a pálya használhatatlansága miatt elmaradt, a találkozót június 10-én, kedden 18 órakor pótolják a Béke téren.

Az elmúlt hétvégén fontos rangadót nyert meg a Katzenbach Imre játékos-edző által vezérelt RKSK: a rákoscsabaiak 1–0-s félidő után 2–0-ra verték a hat sárga lapot hozó összecsapáson (1–5 volt az eloszlás) a Nagytétényt.

Az eddigi harmadik Hegyvidék is előre lépett egyet, hiszen a szomszéd kerületek rangadóját vívta, azaz a II. Kerületi UFC-t látta vendégül. A látogatók a Nándori – Szentandrási, Pintye, Juhász, Hámori – Schiff, Szabó G., Tóth Z., Bagó – Szalay, Dobozy kezdőcsapattal álltak ki, csereként beállt Lékó, Kóródi, Gondár és Lendvai. Az első félidő 1–1-gyel ért véget, ám a folytatásban egy tizenegyesből szerzett találattal győzött az esélyesebb hazai brigád. (A vendégek részéről Dobozy talált a hálóba.)

Két fordulóval a vége előtt így fest a dobogó: 1. RKSK 75, 2. Hegyvidék 74, 3. Nagytétény 73 pont.

Érdemes megnézni, hogy a következő két hétben kivel játszanak bajnokit a dobogósok.

RKSK: Budai XI. (idegenben, jelenlegi helyezése: 4.), Pestszentimre (otthon, 14.)

HEGYVIDÉK: Rákosszentmihályi SC (i, 10.), Nagytétény (o, 3.)

NAGYTÉTÉNY: Rákosliget (o, 15.), Hegyvidék (i, 3.)

Ha valamiféle csoda nem történik, a hétvégén koronázásra kerül sor, de nem a koronázó városban.

Pozsár Gábor, a Békéscsabai Előre huszonnégy gólos támadója ünnepelni szeretne vasárnap délután. Neki minden oka megvan rá, hiszen úgy szórta a gólokat különösen az első félévben, mint bolond a lisztet. Ám a csapat, a lila-fehér sereg az elmúlt hetekben többet volt padlón, mint hajléktalan a Keleti pályaudvaron.

Meglehet, persze, hogy az Örkény elleni szezonzáró bajnokin győznie sem kell Szarvas János együttesének, hiszen jelen állás szerint a Baja–Gyula találkozóra egy nappal korábban kerül sor, azaz a jelenlegi listavezető tudni fogja, mit kell játszania. (Hogy ez kinek jó, az persze másodlagos, jobb helyeken ilyen persze nem fordulhat elő, ám még a közeli Ausztria is oly messzinek tűnik...)

Az esélyeket latolgatva persze nehezen képzelhető el, hogy ne a 'Csaba szerezze meg a bajnoki cím mellé a másodosztályú bajnokságban való indulás jogát, és bár interjúalanyunk is bízik saját csapatában, a labda mégiscsak gömbölyű.

– Talán ha beszáll, minden másként alakul.

– Hogy is mondjam? – kérdezett vissza Pozsár Gábor. – Összességében gyengén teljesítettünk, de nem vagyunk hozzászokva a műfűhöz. Furcsa volt ezen játszani attól függetlenül, hogy nekünk is van műfüves pályánk, de úgy gondoljuk, hogy az izületeknek nagyon rossz, éppen ezért füvön készülünk egész évben. Pénteken azért rámentünk, hogy szokjuk egy kicsit a műfüvet, de ez kevésnek bizonyult.

– A békéscsabai szurkolók többsége – akiket én a viselkedésük alapján fenntartással nevezek annak – kissé finomítva a szavakat, de úgy fogalmaztak a szigetszentmiklósi mérkőzés végén, hogy nagyon gyengén teljesítettek. Kétszer láttam önöket egy hónapon belül, és pechjükre nem vagyok jó kabala, mivel mindkétszer kikaptak úgy, hogy a csatársor néma volt, mint Levente. Miért nem megy a csapatnak?

– Mindettől függetlenül nem lehet a műfűre fogni a mostani vereséget. Tavasszal nem vagyunk valami acélosak, de ez betudható annak, hogy nagyon sok a sérültünk. Előrevaló játékunk ezért nehezebb, emiatt nem tudunk gólt rúgni.

– Többek között ön is sérüléssel bajlódott. Rendbe jött már?

– Bízom benne, hogy teljesen meggyógyultam, bár a műfüvön nem mertem megkockáztatni a játékot, hiszen a lovaglóizmommal műtöttek öt hete. Igaz, azt mondták, két hét múlva már játszhatok, de az operációhoz képest három hétre rásérültem... Pihentettem, de úgy érzem, most már teljes értékű munkát tudok végezni. Úgy voltam és voltunk vele, majd az utolsó fordulóban, az Örkény ellen teljes értékű futballt tudok nyújtani.

– Mennyire érzi biztosnak a bajnoki címet? Tudva azt, hogy beszélgetésünk másnapján éppen Örkénybe utazik a nagy rivális Baja. (A Baja végül 3–2-re nyert – a szerző)

– Semmi sem biztos, de ha otthon nem verjük meg az utolsó helyezett Örkényt, akkor meg is érdemeljük, hogy nem leszünk bajnokok.

– Furcsa lenne, ha a csoport leendő gólkirálya hoppon maradna. Melyik találatára a legbüszkébb?

– Huh... Huszonnégyből választani... Talán az otthoni, Kiskunfélegyháza elleni egyik találatom, amikor ollóztam egy gólt, az a legszebb, de nagyon nehéz így vsszapörgetni a meccseket.

– Akkor ne is visszafelé, előre tekintsünk. Meglesz a bajnoki cím, tegyük fel...

– Biztos vagyok benne.

– Szóval ha így lesz, az NB II-ben a régi 'Csabát láthatják a szimpatizánsaik?

– Bízom benne, de jó pár, legalább nyolc-tíz játékosnak érkeznie kell ahhoz, hogy stabil másodosztályú csapatunk legyen.

– Mi az ön célja? A viharsarkiaktól akar nyugdíjba menni vagy szívesen „világot látna”?

– Ez elég összetett dolog. Először is szeretnék feljutni az NB II-be, mégpedig a Békéscsabával. Ha nem is tettem le arról, hogy az NB I-ben vagy külföldön futballozzak, de azt be kell látni, hogy menedzserek nélkül nagyon nehéz. Abban bízom, hogy a Békéscsabával minél hamarabb feljutunk újra az NB I-be.

– Edzője, Szarvas János éppen erről beszélt a Vasas elleni mérkőzésük után, hogy 2012-re, a klub százéves születésnapjára jó volna ismét az élvonalban szerepelni. Lát erre reális esélyt?

– Persze, hogy el tudom képzelni! Az az igazság, amit NB III-ban vállaltak a vezetők, azt maradéktalanul teljesítették. Bízom benne, hogy ez az NB II-ben is így lesz, az a legfontosabb. Nem kell túligérni, de amit igérnek, azt teljesítsék. Remélem, hogy megerősödük, és egy-két év után visszamegyünk az NB I-be.

– Mennyire nehéz ez az NB III-as pontvadászat? Melyik együttes ellen szenvedtek meg igazán?

– A tavaszi fordulók során nagyon keveset játszottam. Most Szigetszentmiklóson vagyunk, nagyon jól passzoló csapatuk van, a műfű is feküdt nekik, mert igaz, hogy most csúszott, de lassúbb a játék rajta. Sokan azt mondták, ez a mostani mezőny erősebb, mint a tavalyi vagy a tavaly előtti volt, de azt mondhatom összességében, hogy minden évben esik a színvonal. Az NB I-ben, az NB II-ben és az NB III-ban is.

– Ön szerint minek köszönhető a „romlott áru”?

– Látja, ez az, amit nem tudok megmondani.

Elképesztő szituáció: a Szigetszentmiklóson egy-nullás vereséget szenvedő Békéscsaba edzőjét raportra hívó, vehemens vendégdrukkerek miatt a rendőrség kivonulására volt szükség.

Ami máshol ünnep, nálunk botrány.

Ami másutt az ország történelmének aranylapjára íródik, nálunk legfeljebb a „kék hírekben” szerepel.

„Hu-hu-hu-hu-huuuuuu!”

Mintegy tizenöt, mindenre elszánt, nem az örömtől, hanem a sörtől ittas békéscsabai szimpatizáns – a szurkoló túl erős kifejezés volna azok után, hogy egy viharsarki legény a kettő-egyes (???!!!) vereség miatt bosszankodott a lefújást követően... – fogadta így a nyolcvanadik percben pályára lépő szigetszentmiklósi Leke Alexet.

Megmagyarázhatatlan, nemhogy pálya szélén, de a hétköznapi életben sem elfogadható cselekedet volt ez.

Sajnálatos tény, hogy a futball nem kötötte le a vendégeket, pedig a pályán is történt egy és más, no meg aztán a szigetszentmiklósi öltözőfolyosón...

Jól olvasták, mert az első félidő kiegyenlített játéka után a másodikban Patakfalvi Balázs– Birtalan Barna akciót követően utóbbi remekbe szabott, okos gólját követően megroppanó, és csupán az eredmény után loholó együttesüket látva bizony felharsant a lelátón a „K*rva gyenge, k*rva gyenge!” rigmus is, amiben persze van némi igazság, hiszen alig tudott helyzetbe kerülni a vizitáló gárda.

A lefújást követően két felhevült ifjú szeretett volna bemenni a vendégek öltözőjébe (!!!), ám végül megvárták, míg Szarvas János és csapata kijön onnan. Nem volt ökölcsata, semmi haddelhadd, így szerencsére inzultus végül nem érte a vendégek fiatal mesterét és tanítványait.

Akár azt is írhatnánk befejezésül, hogy „vége a mesének, hazamentek a legények”.

Ám ez így, ebben a formában aligha igaz, merthogy egyrészt a szurkolás igen széles skálájánal legszélsőségesebb módját választó legények aligha hazamentek, másrészt meg ez a történet sajnos nem mese...

SZIGETSZENTMIKLÓS–BÉKÉSCSABA 1–0 (1–0)

Szigetszentmiklós, 200 néző. Vezette: Aradi Csaba (Tamás Roland, Tamás Nándor)

SZIGETSZENTMIKLÓSI TK: 1 SZABÓ Kálmán – 7 KŐVÁRI Márton, 2 SIMKÓ Krisztián, 18 RÉDEI Milán, 3 GÁLHIDI Gergő – 15 KIRÁLY András, 6 CSURKA Zoltán – 5 TÓTH János, 10 PATAKFALVI Balázs, 8 SZÉCSI Attila (16 ALEX Leke, 80. p.) – 17 BIRTALAN Barna (11 FRANK Tamás, 80. p.). Edző: Rubold Péter.

BÉKÉSCSABAI ELŐRE: 1 VINICZAI Ádám – 16 SZEVERÉNYI Péter, 6 ZÁVODA Gábor, 5 BRLÁZS Gábor, 11 SAJBEN Gábor – 19 SZENTI Zoltán, 17 MIKLYA Miklós (18 KRAJNC Balázs, 63. p.), 14 BORBÉLY Balázs (15 RUBUS Tamás, 70. p.), 22 HORVÁTH Tamás – 21 CSEKE Tamás, 23 URSZ József (2 TÓTH-KOVÁCS Tamás, 80. p.). Edző: Szarvas János.

Gólszerző: BIRTALAN BARNA (1–0) az 55. percben

Jó: Simkó Krisztián, Kővári Márton, Patakfalvi Balázs, Birtalan Barna, Király András, ill. Miklya Miklós, Szeverényi Péter

ÍGY TELJESÍTETTEK

A hazai csapatban Szabó Kálmánnak nem kellett megeröltetnie magát, amikor kellett, jól avatkozott közbe, magabiztosnak tűnt. Kővári Márton az első félidőben kevesebbszer, a másodikban többször kapcsolódott be a támadásokba, jól lezárta a jobb oldalt. Simkó Krisztián megbízhatóan futballozott, olyan volt, mint a jó seprű: jól sepert. Rédei Milán volt a védelem leggyengébb tagja, mintha nem mindig lett volna ott fejben, végzetes hibája nem volt. Gálhidi Gergő lelkesedéséért dicsérhető, hiszen amikor nem kellett, előre ment, amikor kellett volna, hátul maradt. Király András hozta a szokásos sok futásos, masszív futballját, Csurka Zoltán szintén sokat futott, technikai képzettségének köszönhetően a szűrő szerepköre is fekszik neki. Tóth János a második félidőben volt aktívabb, megkavarta a csabaiak védelmét, Patakfalvi Balázs harcos volt és jó labdákat adott, Szécsi Attila nem idézte tavasz eleji önmagát, Birtalan Barna meccset eldöntő, fontos gólt rúgott, mi több, a védekezésből is kivette a részét. A cserék közül Frank Tamás „nyugtatóként” hatott a többiekre, Leke Alex öt perc alatt helyzetbe került, ám kihagyta az ajtó-ablak ziccert.

A Békéscsaba kapujában Viniczai Ádám bizonytalannak tűnt. Szeverényi Péter rutinosan, sallangmentesen futballozott, akárcsak Závoda Gábor, Brlázs Gábort jó néhányszor megforgatták. A középpályán Miklya Miklós tűnt a legjobbnak, Horváth Tamás hiába futott sokat, nem sokra ment vele. Cseke Tamás legutóbb négy gólt rúgott, szombat délután esélye sem volt rá, Ursz Józsefnek akadt már jobb meccse, ebben biztosak vagyunk. A cserék közül Krajnc Balázs nincs jó formában, Rubus Tamás brusztolt, de hiába, Tóth-Kovács Tamással a rutin került előtérbe.

JÖN! JÖN! JÖN! A találkozón készült videófelvételek hamarosan felkerülnek oldalunkra, illetve interjút olvashatnak a sérüléséből felépülő békéscsabai házi gólkirállyal, az Alföld-csoport várható gólkirályával, Pozsár Gáborral.

Megbízható információk alapján a Foci a köbön úgy értesült, hogy az utánpótlás-válogatott Litauszki Róbert – aki jelenleg az Újpest NB III, Mátra-csoportban szereplő „B” keretének, no meg az U19-es gárda tagja – jövő héten élete első profi szerződését kötheti meg a lila-fehér klubbal. Az 1990. március 15-én született, 189 centiméter magas, középpályásként és hátvédként is csatasorba állítható labdarúgó a szakemberek szerint szép jövő előtt áll.

Bár magabiztosan maradt benn az NB II, Keleti-csoportban a Ceglédi Vasutas SE, információnk szerint hamarosan edzőváltásra kerül sor. Nem marad a csapat élén a korábban a Zalaegerszeget és a Szolnoki MÁV-ot is irányító Simon Antal, önmagát megnevezni nem kívánó informátorunk szerint ugyanis helyét az NB II, Nyugati-csoport újoncánál, az ESMTK-nál dolgozó Menczeles Iván veszi át. A hírek szerint öt erzsébeti labdarúgó is követi Pest megyébe.

Bajnokavatás Szigetszentmiklóson?

Amennyiben szombat délután győz az éllovas, a második, csupán vasárnap fellépő Baja előtt öt pont előnnyel vezető Békéscsaba, a hátralévő eredményektől függetlenül megnyeri az NB III, Alföld-csoport idei kiírását.

Egyenlő eséllyel.

Az elmúlt öt forduló eredménysorát böngészve kiderül, hogy egyik gárda sincs bombaformában, hiszen mindkét alakulat két siker és egy döntetlen mellett két alkalommal veszített.

Amíg az SZTK-t a Szolnoki Spartacus és az Algyő tanította móresre, addig a vendég viharsarkiakat a Monor és a Vasas II. szomorította el.

A fentebb citált majd’ másfél hónap arról is árulkodó, hogy míg a hazaiak nyolcszor voltak eredményesek, eddig már-már kifogástalanul záró védelmük hatszor meginogott. Igaz, a Békéscsaba sem lehet túlzottan büszke a 10–6-os gólkülönbségre, lévén ha nem a REAC II. ellen lépnek pályára Pozsár Gáborék (6–1), illetve ha korábban nem látják ugyancsak vendégül a jobb sorsra érdemes Csongrádot (3–0), a három összecsapáson rúgott egy találat aligha volna elfogadható.

Persze így sem az, de ha győz a lila-fehér társulat a zöld-fehérek otthonában, minden rózsaszínben pompázik, azazhogy szombat este pezsgőzhetnek Brlázs Gáborék.

Valami azonban azt súgja, hogy a Szarvas-csapat egy hét múlva, hazai pályán a már kiesett Örkény ellen szeretne megdicsőülni.

SZIGETSZENTMIKLÓS–BÉKÉSCSABA

Szigetszentmiklós, szombat, 17 óra. Vezeti: Aradi Csaba (Tamás Roland, Tamás Nándor)

(A találkozóról a Foci a köbön fényképes tudósítással jelentkezik.)

Tudják mi a különbség az élvezet és a döbbenet között?

A vicc szerint kilenc hónap.

Szerintem csupán öt nap, ráadásul a döbbenet is okozott nem egyszer terhet.

Hétfőn véget ért az idei évad az NB I-ben, szó, mi szó, nehéz szülés volt, míg szombaton jöhet az élvezet.

Európa-bajnokság 2008.

Több mint három hétig a futballé lesz a főszerep, nem csupán itthon, sőt, a „szomszédban” főleg.

Ausztria és Svájc vélhetően remek házigazda lesz.

Tessék választani.

A világbajnok olaszok?

A meglepetésre mindig képes portugálok?

Az utóbbi években „sótlan” spanyolok?

Netán a címvédő görögök?

A mindenkire veszélyes németek?

Ki nyer ma?

Június 29-én ez is kiderül.

Az lesz a harmincegyedik csata, míg szombat kora este Svájcra, no meg Csehországra figyel a kontinens.

Hogy nálunk még az NB III-tól „lefelé”, az utánpótlás-bajnokságokig bezárólag legalább jövő hétig fellépése van a fiúknak?

Ez az igazi döbbenet.

Holott élvezet nem sokszor volt.

Olykor furcsa dolgokat produkál az élet: nemhogy kilenc hónapja, mi már évek óta b...hatjuk.

Ha visszaforgathatnánk az idő kerekét 1994-ig, alighanem bizonyos Luis Lllosa őt választotta volna az ötvenen túl is istenien kinéző Sharon Stone partnerének.

A tizenhárom esztendeje készült, az A specialista című hollywoodi akciófilmben mégis az izompacsirta Sylvester Stallone feszített a szőke szexszimbólum mellett, pedig Schuster Roland is eljátszhatta volna a főszerepet.

Úgy, mint szerda kora este, amikor a bajnoki címet szerző Százhalombatta elleni presztízsmérkőzés második félidejében pályára lépett a korábban Sopronban szereplő futballista.

Az 1979. november elsején született támadó másfél éven belül negyedik alkalommal volt eredményes a Százhalombatta ellen. 2006 őszén a Pest megyeiek otthonában az ő két gólja kellett a 2–2 kiharcolásához, míg a tavalyi esztendő márciusának utolsó napján szintén az ő találata kellett hazai környezetben a pontmentéshez (1–1).

Így jött el június negyedike, amikor a negyvenöt percen keresztül megalkuvás nélkül küzdő labdarúgó nem csupán pontot, de pontokat érő gólt fejelt Nagy Endrének.

A jelenleg is Pasaréten szereplő labdarúgók tekintetében a Pénzügyőr házi gólkirályáról beszélünk, hiszen Törőcsik Attila (8) és Patkó György (7) ma már a Dabast, illetve a Százhalombattát erősíti. Érdekesség, hogy Schuster sokkal eredményesebb hazai pályán, mint vendégként (5–1), idegenben a Tatabánya II. hálóját vette be (2. forduló), míg a Sújtás utcában, illetve a Pasaréti úton a Tatabánya II. (17.), a Martonvásár (24.), a Dorog (27.), a Budafok (29.) és a Százhalombatta (30.) cerberusának köszönt be.

SÓLYOM FERENC: „Minden ellenfelünknek egy félidőnyi előnyt adtunk”

A házigazda Pénzügyőr szakvezetője, Sólyom Ferenc érthető okból boldogan értékelte a látottakat. „Gratulálok a csapatnak a második félidei játékához! Sajnos tavasszal minden ellenfelünknek egy félidőnyi előnyt adtunk, de szerencsére a mérkőzések többségében jól jöttünk ki belőle. Gratulálok a Százhalombattának a bajnokság megnyeréséhez és sok sikert kívánok nekik az NB II-ben.”

GÁLVÖLGYI ISTVÁN: „Agyonnyert meccs volt”

– Kettő-nulla és vígjáték helyett kettő-három és tragédia. Meglepődnék, ha erre számított volna.

– A mai meccsen olyan játékosok játszottak, akik kevesebb lehetőséget kaptak – felelte Gálvölgyi István félórával a lefújás után. – De ez nem látszott meg a játékon, mert kettő-nullára vezettünk, kapufákat értünk el, tehát elég nagy különbség volt a két csapat között. Utána ez a könnyelműség – vagy nem is tudom, minek nevezzem – megbosszulta magát: a Pénzügyőr két perc alatt rúgott két gólt. Be is lelkesedett az ellenfél, és utána már ők voltak helyzeti előnyben. Azért fájó a vereség, mert ha kikapunk három-kettőre egy nyílt meccsen, amin az ellenfél jobb, abba beletörődik vagy legalábbis jobban elfogadja az ember. Agyonnyert meccs volt, ráadásul a két csapat között nagyon sok pontkülönbség van. Azért megjegyezném a játékvezető tevékenységét. Nem őt hibáztatom, de gratulált nekünk a mérkőzés előtt a bajnoki címhez, onnantól kezdve pedig úgy volt vele, itt csak egy csapatnak lehet fújni. Egy kicsit fáj, mert úgy gondolom, nem ezt a bánásmódot érdemeltük volna. Ettől függetlenül gratulálok a Pénzügyőrnek, mert a gólok után egységesek voltak, a második félidei csapatuk masszívnak tűnt, jól cserélt kollégám, Sólyom Feri. Ilyen a labdarúgás.

– Mennyire nehéz motiválni egy olyan csapatot, amelynek legfeljebb az lehet a célja, hogy játékosai nehogy megsérüljenek?

– Az utolsó három fordulóban, a második Fehérvárhoz utaztunk, majd a negyedik Pénzügyőrhöz, hétvégén pedig jön a harmadik Törökbálint. Úgy tudom, már szervezik az éremoszt, és nyilván a Törökbálint odateszi magát, mint ahogy a Pénzügyőr is. Nagyobb volt a pasarétiekben a motiváció, ezért nem is tudok igazán haragudni a játékosokra, mert melyik csapattal nem fordulhat mindez elő? Egy kicsit magyaros, de jó értelemben annyit ütöttem őket... Azt mondtam nekik, minél több pontot gyűjtsünk a hátralévő meccseken még akkor is, ha számunkra ezek már tét nélküliek. Tudomásul kell venni, hogy ez is benne volt a pakliban. A TTC elleni egy másik mérkőzés lesz, mert tudom, a Törökbálintnak célja van, mégpedig a második hely megszerzése. Én azonban bízom benne, hogy az ünnepet nem rontjuk el.

– A város önök mellé állt, indulhatnak a második vonalban. A magyar futballban tapasztalható érthetetlen döntések kapcsán azonban felmerül a kérdés: marad Százhalombattán?

– Az elnök úr jelezte, a vezetőség bennem gondolkodik. Volt érdeklődő, de én az a típusú ember vagyiok, aki szeret hosszabb időt eltölteni, nyílván, ha ezt hagyják. Nem is gondolkodtam másban, de a jövő évünk jóval nehezebb lesz, mert a másodosztály elég nagy ugrás lesz. Bízom benne, hogy meg tudjuk oldani, hiszen a célunk a bennmaradás lehet, valamint a fiatalok beépítése a csapatba. Vannak helyi, tehetséges gyerekek, azoknak is fejlődési lehetőséget kínál a másodosztály. Úgy gondolom, nehéz dolgunk lesz, de ezt majd az élet megadja, mert a Nyugati csoport igen erős, ám ezt a feladatot meg kell oldani.

– Van már kiszemeltjük, illetve milyen koncepció alapján igazolnak?

– Konkrétum egyelőre nincs, de természetesen nem akarunk nagy csereberét. Akik itt teljesítettek, azok a játékosok természetesen maradnak. Néhány helyen nyilván lehet változás, de csak fiatal játékosok jöhetnek szóba. Az anyagi lehetőségeink nem engedik meg, hogy NB I-es, kész futballistákat igazoljunk, nem is ez a célunk. Jövőre két 'nyolcvanhetes születésűnek kell egyszerre a pályán lennie, jelenleg egy 'nyolcvanhetesünk és egy 'nyolcvannyolcasunk van. Ezt is szem előtt kell majd tartanunk.

Huszonkilenc esztendeje áll a Pénzügyőr SE szolgálatában, nem csupán fizikálisan, lelkileg is sokat segít meccs előtt, alatt és után Zsolták Péter.

Huszonkilenc év.

De mi is ez az ötvenöthöz képest?

Merthogy Zsolták Péter, a PSE mondhatni, emblematikus alakja éppen ma, azaz június ötödikén ötvenöt esztendős.

Mögötte van megannyi furcsán elvesztett vagy megnyert futballcsata, több száz labdarúgót kezelt, jegelt, fáslizott kisebb-nagyobb sérülés után.

Egyetlen pont, az lett volna az igazi.

Merthogy szeretett egyesületének futballcsapata az NB III, Duna-csoportban ötvennégy pontot szerzett.

A fiatalos sportembernek még legalább ötvenöt, na jó, stilszerűen ötvennégy évet kívánunk jó erőben, egészségben, és persze legalább olyan csatákat, mint amit átélt szerdán.

Merthogy egy ponttal többet a Százhalombatta ellen úgysem szerezhettek volna a fiúk.

Isten éltesse, Zsolták Péter!

Horváth M. Attila

Lelkes Péter és Bencze Zsolt gyakorlatilag félóra alatt eldöntötte a Vasas elleni, a Fáy utcai Illovszky Stadionban sorra kerülő, harmincadik fordulóból előrehozott bajnokit, hiszen két hatalmas védelmi megingást használt ki a két labdarúgó.

A találkozóra eredetileg az elkészült műfüves pályán került volna sor, csakhogy a játéktér hitelesítése nem történt meg.

Vasárnap egész délutános futballprogram várja az angyalföldi szurkolókat, ugyanis 13 órakor alighanem az Illovszky Stadionban fogadja az U19-es, Komjáti András edzette csapat a Békéscsabát, majd 15 órakor a Gabala Ferenc vezette U17-esek lépnek pályára szintén a viharsarkiak ellen, míg 17 órakor az NB III, Alföld-csoportban szereplő, Kecskés Zoltán által trenírozott Vasas II. a Kiskunfélegyházát látja vendégül.