Nem titok, a következő, 2008-2009-es szezonban már az élvonalbeli, kimondva kimondatlanul fiatal tehetségeket szerződtető Diósgyőri VTK-t erősíti három szegedi labdarúgó. Búrány Zoltán és az ezúttal három sárga lap miatt hiányzó Kreizler Károly mellett az egy óra játék alatt mesterhármasig jutó Gahwagi Nebil is a miskolciaknál folytatja pályafutását.
Szépen búcsúzni.
Ez volt a cél a Tisza Volán háza táján, és magunk közt szólva mindehhez ideális ellenfélnek tetszett a szimpatikusan küzdő, ám a harmadosztályban kevésnek találtatott Csongrád-Tiszapart SE.
Protity Sándort, a hazaiak trénerét aligha zavarta ama tény, hogy a belső védő Kreizler Károly ezúttal nem juthatott szóhoz, hiszen ez volt az a meccs, amikor gólokat várt övéitől a hazai közönség.
Nem is volt gond ezzel, hiszen négy perc sem telt el, amikor Gahwagi Nebil bevette a Bíró Mihályt helyettesítő Sallai Szabolcs hálóját. A Dongó Dénes – Buzási Péter, Mórocz Zsolt, Búrány Zoltán, Szabó Attila – Gahwagi Nebil (Kéri Tamás), Kardos Norbert (Grünwald Attila), Laczkó János, Bank Szilárd – Zakar Szabolcs (Kökény Tamás), Harmos Zsolt összetételben kezdő szegediek a félidő hajrájáig „némák” maradtak, ám öt perccel a vége előtt ismét Nebil villant.
A félidő végén 2–0-val vonulhattak szünetre a csapatok, és bizony más célja nem nagyon lehetett a Sallai Szabolcs – Papp Zoltán, Forgó László, Túri József, Bánfi Tamás – Szeri László (Zsigó László), Deli János, Bagi István, Szűcs Dániel (Sarusi K. Attila) – Bertók Gábor, Lévai Mihály (Keller István) felállásban játszó vendégeknek, mint a nagy gólkülönbségű vereség elkerülése.
Bármennyire is ezt akarták, nem jött össze.
Tíz perccel a második felvonás kezdete után Bank Szilárd „köszönt be”, majd két perc alatt Nebil és Zakar Szabolcs is bevette Sallai kapuját. A habot a tortára Harmos Zsolt tette fel, végképp kiütve a CSTSE-t.
