A szombati nem az ő napja volt.
Szigetszentmiklóson, a hazaiak gólja előtt nem állt feladata magaslatán, ám alighanem azzal mindenki tisztában van Dabason, hogy nem ezen a balszerencsés (kinek-kinek, ugye…) gólon múlott, hogy pont nélkül maradt Dajka László csapata, hiszen legyen bármilyen hullámvölgyben is az SZTK, tavasszal mindig gólokat rúgott a zöld mezes alakulat, azazhogy Szabó Kálmán legalább egyszeri mattolása nélkül nehéz lett volna pontot rabolni a Sport utcából.
Ráthy Richárd azonban aligha foglalkozik már a közelmúlttal. Készül a következő, meg az azutáni bajnokira, hogy majd visszatérjen korábbi csapatához.
Nem, nem afféle villámigazolás lesz ez, hanem a Dabassal lép fel a Bozsik József nevét viselő stadionban.
Ott, ahol a télen létszámfelettivé vált, nem számítottak tovább a szolgálataira.
A huszonharmadik évét március ötödikén betöltő, az MTK-ban nevelkedett tehetséges, sokra hivatott cerberus többek között erről is beszélt szombat délután a Foci a köbönnek adott villáminterjúja során.
– A fővárosból igazolt a megyébe a télen. Mennyire sikerült a beilleszkedése Dabason?
– Nem volt ezzel problémám. Jó kis társaság gyűlt össze, jó a csapat – felelte Ráthy Richárd.
– Mit vár a hátralévő három fellépéstől?
– Otthon még játszunk az Örkénnyel, szerintem mindenképpen begyűjtjük a három pontot. Aztán megyünk Gyulára, az kicsit nehezebb lesz. Az egy pont talán meglesz, de a háromra is esélyesek vagyunk, aztán… Aztán meg megyünk a Honvédhoz.
– Presztízsmeccs lesz?
– Részemről igen.
– Bizonyítani szeretné, hogy kár volt önről lemondani?
– Nem is az, hogy kár volt rólam lemondani, de ott voltam négy évig, csak van bennem egy kis drukk.
– Bár még fiatal, mégis sok mindent átélt a futballpálya környékén. Mi a véleménye az NB III-as pontvadászatról?
– Persze, hogy más, mint az NB I, nem olyan magas a színvonal, de azért az NB I sem olyan hű de nívót képviseli. Maradjunk annyiban: van különbség.