„Úgy érzem, jól sikerült
a tavalyi évem!”
Itt van egy tehetséges, sokra hivatott fiatalember, akiről alighanem elfeledkeztek sokan – minden szinten.
Rézmányi György – merthogy róla lesz szó az alábbiakban – húszas évei közepén jár, korábban megfordult jó néhány hazai klubban, ám a 2007/2008-as szezonban a norvég második vonalban futballozott hétről hétre.
Nem a kispadon ült, nem a lelátóról figyelte a játékot – futballozott.
A Steinkjer bár legutóbb az északi ország második vonalának második csoportjában csak a biztos bennmaradást érő tizenegyedik helyen végzett, Rézmányi György az egyik legmeghatározóbb tagjává vált nem csupán együttesének, de a ligának is.
Majd egy esztendeje már olvashattak vele egy hosszabb interjút az „Ezek a mai fiatalok!” című sorozatunkban, a remek képességekkel megáldott labdarúgót nemrégiben újra megkerestük, és örömmel állt honlapunk rendelkezésére.
– Hogy halad a norvég nyelvvel?
–Kezdem megértetni magam és próbálom használni kisebb-nagyobb sikerrel – felelte Rézmányi György.
– Egyáltalán mennyire nehéz magyarként élni Norvégiában?
– Szerencsére nem én vagyok az egyedüli külföldi, és jelenleg itt van velem a barátnőm is három hetet, aki sok mindenben segít, szóval most könnyebb az életem és már van egy év külföldi rutinom is
– Közelebb van álmaihoz, azaz Angliához?
– Úgy érzem, ha hasonlóan jól sikerül ez a szezonom, mint a tavalyi, akkor meg van rá az esélyem. Elfelejtettem mondani, hogy volt nálunk téli liga is, ahol hat olyan csapattal játszottunk, akikkel egy bajnokságban vagyunk, és szerencsére jól ment a játék, mert négy góllal tudtam segíteni a csapatot.
– Van már menedzsere?
– Nincs menedzserem, aminek sajnos néha érzem a hiányát, de bízom benne, és persze azon is vagyok, hogy a játékommal fel tudjam hívni valakinek a figyelmét, így ezáltal könnyebb lesz az előrelépés.
– Úgy érzem, ha hasonlóan jól sikerül ez a szezonom, mint a tavalyi, akkor meg van rá az esélyem. Elfelejtettem mondani, hogy volt nálunk téli liga is, ahol hat olyan csapattal játszottunk, akikkel egy bajnokságban vagyunk, és szerencsére jól ment a játék, mert négy góllal tudtam segíteni a csapatot.
– Van már menedzsere?
– Nincs menedzserem, aminek sajnos néha érzem a hiányát, de bízom benne, és persze azon is vagyok, hogy a játékommal fel tudjam hívni valakinek a figyelmét, így ezáltal könnyebb lesz az előrelépés.
– Tavaly pedig minden meccsen kezdőként lépett pályára belső és szélső középpályásként, a második legtöbb időt töltötte a gyepen. Egy ilyen szezon után csak keresik máshonnan?
– Egyelőre velem nem tárgyaltak más kluboktól. Az év végéig szól a szerződésem, és csak a jelenre próbálok koncentrálni.
– Egyelőre velem nem tárgyaltak más kluboktól. Az év végéig szól a szerződésem, és csak a jelenre próbálok koncentrálni.
– A régi csapattársakkal tartja a kapcsolatot?
– Igen, tartom pár barátommal a kapcsolatot. Például tavaly decemberben Balogh Bélát meg is látogattam Colchesterben. Ferenczi Gáborral – aki jelenleg Tatabányán focizik – is nagyon jó viszonyt ápolok, még az MTK-ban fociztunk együtt. Van még néhány csapattársam, akivel szintén tartom a kapcsolatot.
– Nemrégiben tértek vissza az edzőtáborból. Összességében hány napot töltöttek el, és mivel telt egy „átlagos" napjuk?
– Igen, tartom pár barátommal a kapcsolatot. Például tavaly decemberben Balogh Bélát meg is látogattam Colchesterben. Ferenczi Gáborral – aki jelenleg Tatabányán focizik – is nagyon jó viszonyt ápolok, még az MTK-ban fociztunk együtt. Van még néhány csapattársam, akivel szintén tartom a kapcsolatot.
– Nemrégiben tértek vissza az edzőtáborból. Összességében hány napot töltöttek el, és mivel telt egy „átlagos" napjuk?
– Összesen három napot töltöttünk el Sunndsval városában, ahol két edzőmeccset játszottunk. Az egyiket 6-2-re, a másikat 6-0-ra nyertük meg. Délelőtt edzésünk, délután pedig meccsünk, este szabadfoglalkozás volt. Szeretné részletesebben?
– Hogy milyen mennyiségű és minőségű munkát végeztek el, azzal nagyjából képben vagyok. Az azonban érdekelne, mit csináltak a szabadfoglalkozás alatt? Hiszen gondolom, néha bábeli zűrzavar uralkodik. Szóval? Kártyáztak, csocsóztak?
– Az első az új játékosoknak volt ilyen „beilleszkedős" este, ahol mindenféle mókás dologgal szórakoztattak minket, főleg énekeltek. A második este pedig buliztunk egy szórakozóhelyen.
– Az szép lehetett Az edzőtáborra visszatérve: gondolom, a közelgő rajt miatt már nem a fizikai munkán volt a hangsúly.
– Főleg a taktikai elemeket gyakoroltuk, és a két mérkőzésen minden futballista kapott játéklehetőséget, szóval a huszonkét játékos közül mindenki szerepelt legalább egy meccsen.
– Miként értékelné az előző szezont? Ha jók az információim, hét alkalommal volt eredményes.
– A csapat kicsit fiatal, ezért talán tapasztalatlan, ezért a tizenegyedik helyen végeztünk. Sok meccset játszunk műfüvön, amihez nekem is hozzá kellett szoknom. Úgy érzem, jól sikerült a tavalyi évem, érzem az edzőnk bizalmát és ezért nagyobb az önbizalmam. Egyébként huszonhárom mérkőzésen léptem pályára. Hét gólt rúgtam és nyolc gólpasszt adtam. A csapatból én töltöttem a pályán a második legtöbb időt.
– Erősödtek vagy gyengültek az új évadra?
– Erősödtünk. Négy tapasztaltabb játékos érkezett hozzánk, akik alacsonyabb osztályból jöttek, de ott kimagasló teljesítményt nyújtottak, szóval szerintem a középmezőnyben végzünk.