HTML

Foci a köbön

Foci a harmadikon

Friss topikok

Linkblog

TURA: ÖRÖM UTÁN ÜRÖM. Lilik Pálnak gyermeke született, ám az újra megsérülő kispapa csapata kikapott az MTK-tól

2008.04.05. 14:57 Hormat

A „vagy a labda, vagy a baba” effektus alighanem duplán érvényes Lilik Pálra, a Ferencváros egykori, az NB III, Mátra-csoportban szereplő Tura jelenlegi hátvédjének, hiszen meglehet, hogy a papa a kis trónörökös érkezésének is köszönheti sérülését. Persze mindez nem teljesen komoly, de Lilik Pál szavait azért tessenek annak venni!
 
„Nagy öröm volt a családban, hiszen az első unoka született mindkét fél részéről – mondta Lilik Pál. – Most volt négy hetes csütörtökön. Egészséges, az anya is jól van, sőt, én is jól vagyok (nevet), bár kicsit kevesebbet alszok, de ez belefér.”
De vajon mekkora lehet a kis jövevény? „Ötvenhat centi, három kiló ötvennel született, fiú, és Ádámnak hívják. Erős gyerek.”
Nem hagyjuk ki a poént: mint az apja? „Mint az apja! (mosolyog) Biztos, hogy sportoló lesz. Aztán, hogy focista? Nem biztos, hogy erőltetem, de majd meglátjuk.”
Az öröm után nem sok boldog perce akadt a kispapának a múlt heti, MTK elleni szuperrangadón. Egyrészt a szünetben sérülés miatt le kellett cserélni, másrészt a Tura – akárhogy is nézzük – méretes zakót kapott, lévén az eleddig második helyezettől kapott ki három-nullára.
„Sajnos már sérülten kellett elvállalnom a játékot. Egész héten nem tudtam edzeni, mert az előző héten már éreztem a combomban egy húzódást. De végül pályára léptem, mivel hatvan-hetven százalékos állapotban éreztem a lábam. Jól is indult nekem és a csapatnak is, azt gondolom, nagyon ikszesnek nézett ki az első félidőben a mérkőzés. Itt is, ott is voltak helyzetek. Nem is mondanám, hogy mezőnyfölényben játszott az MTK, a középpályán voltak nagy harcok. Az első félidő utolsó negyedórájában kezdtem érezni, hogy már megint előjön a sérülésem. A hasfalam nagyon bekeményedett, valószínűleg innen indult ki az egész. A félidőbeli lejövetelemkor már erős fájdalmat éreztem. Tanakodtam, vállaljam-e tovább vagy sem. Tavaly ugyanígy sérültem meg az Újpest ellen, így inkább nem vállaltam. Annyira izgultam, hogy nem mertem kimenni, megnézni a második játékrészt. Nagyon sajnálom, hogy így alakult ez a találkozó.”
Mit mond a Pest megyeiek egyik legrutinosabb embere, mi várható a hátralévő tizenegy játéknapon?
„Hogyan tovább? Ez egy mérkőzés volt a sok közül, tovább kell lépni. Jön egy újabb meccs, a cél pedig nem változott, meg kell nyernünk a bajnokságot. Szorosabb lett a tabella eleje, de innentől kezdve előre kell nézni, és csak magunkra kell figyelni.”
Következik vasárnap délelőtt a Megyeri úton az Újpest elleni csata, ami a védőnek tavalyi maródisága okán aligha jó ómen. „Ötven-ötven százalék, hogy játszani tudok. (A beszélgetés vasárnap délután készült – a szerző) Lehet, hogy a gyereknek is köze van hozzá (nevet), mert sajnos nem vagyok sokat otthon, így amikor csak tehetem, próbálok segíteni. A NB I-ben is azért nem tudtam tovább folytatni a futballt, mert a derekammal voltak problémák, mostanság pedig sokat hajolgatok pelenkázás és egyéb tevékenységek miatt. (mosolyog) Bízom benne, hogy a csapat rendelkezésére tudok állni, már csak azért is, mert az Attila (Kiss Attila, sérülés miatt – a szerző) hiányzik a védelem közepéből.”
 
NB III, Mátra-csoport, 20. forduló
ÚJPEST B–TURA
Megyeri út, vasárnap, 11 óra. Vezeti: Pikó A. (Mozsár G., Skultéti Cs.)
 
(Terveink szerint a találkozóról fényképes beszámolót olvashatnak honlapunkon.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fociakobon.blog.hu/api/trackback/id/tr20412431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.