HTML

Foci a köbön

Foci a harmadikon

Friss topikok

Linkblog

NB III, ALFÖLD-CSOPORT: MONOR–SZIGETSZENTMIKLÓS BRONZCSATA UTÁN. Búcsú a harmadik helyezéstől és a légiósoktól

2008.06.18. 02:55 Hormat

Öröm itt, bánat ott: egy-nullás sikerével a Szigetszentmiklósé a bronzérem, míg a Monor – akárcsak tavaly – negyedikként zárt.
 
Nemes gesztus, szép pillanat volt.
Ott álltak a pályán átizzadt mezben, mégis vert seregként ünnepeltek.
Persze ez utóbbi némiképp túlzás, ám a taps nem maradhatott el mindamellett, hogy jó néhányan ezt megelőzően a füvön ülve roskadtak magukba.
Búcsúra készült Monor apraja-nagyja, hiszen a végül fél szezon alatt tizenhét gólnál megálló Fabrice Deffo mellett Predrag Pocuca és Jonathan Tranquilli is elbúcsúzott a kék-fehérektől.
Mindez persze nem meglepetés, ugyanis tudták, nagyon is tudták az MSE háza táján, hogy az átlagnál jobb képességű labdarúgók megtartására nagyjából annyi esély van, mint David Beckham szerződtetésére.
Fabrice Deffo azonban mosolygott, akárcsak a másik két légiós. Alighanem kényszeredett arckifejezés volt ez, hiszen a Szigetszentmiklós elleni kilencven perc során korántsem játszott ellenállhatatlanul.
Érthető okból – a nagy tét, ugyebár – a vendégcsapat sem álomfutballal rukkolt ki, ám Rubold Péter együttese igyekezett a sokpasszos játékot erőltetni, hogy aztán gyors indításokkal leginkább a géppuskalábú Birtalan Barnát keressék. Jöttek is az előrevágott labdák, csakhogy a legtöbbször rossz döntést hozott a kapu előtt a fiatal tehetség, ám ez is belefért, hiszen a hajrában egy Tóth János-Szécsi Attila akciót követően utóbbi egy hihetetlennek tűnő védelmi megingás után megszerezte az SZTK bronzérmét jelentő győztes gólt.
Habár Csáki Norbert nem először kapott szerepet a hátsó alakzatban, meglehet, ha Kajli Zoltán talpsérülése rendbe jön, és játszik a Pest megyeiek csapatkapitánya, minden máshogy alakul. Ezúton is hangsúlyozzuk: nem a Varga-alakulat ötösén „ment el” a meccs, hiszen az SZTK kapuja előtt lehetőség éppenséggel adódott a gólszerzésre.
A lefújást követően a zöld mezesek öltözőjébe több mint egy láda sör érkezett. Bizony, Hadnagy Zsoltot nem irigyeltük ekkor, hiszen az SZTK II. menedzsere nagyobb terhet cipelt ekkor, mint tavasszal hétről hétre a kispad mellett. A legtöbben azonban nem kockáztattak, hiszen az „iszik vagy vezet” szlogenre utalva a „vezetre” vállalkoztak.
Varga Károly, a házigazda fiatal, agilis szakvezetője ellenben nem vállalkozott hosszabb értékelésre, egy félmosoly kíséretében maradt a nem csupán futballközegben ismeretes „Elk…tuk” szlogennél.
No igen, ebben speciel van valami, hiszen a „jó nekünk a döntetlen” hozzáállás ezúttal kudarcot vallott. Kicsit nagyobb szerencsével talán az egyik pontot otthon tarthatta volna az MSE, de ahhoz figyelmesebb futballra lett volna szükség mindkét kapu előtt.
Persze jövőre adott a lehetőség az előrelépésre, ám addigra Fabrice Deffo szinte bizonyosan máshol jár már. Ám elnézve a találkozó szünetében a bronzérmet átvevő ifjúsági csapatok labdarúgóinak tekintetét, a jövő nemzedékével aligha lesz gond.    

Szólj hozzá!

VALAHOL EURÓPÁBAN. A székelyudvarhelyi labdarúgók többsége szívesen igazol Magyarországra, hiszen nem csupán sikerélménnyel gazdagodnak

2008.06.18. 01:06 Hormat

 

Bizonyíték, nem ígéret

 

Menni vagy nem menni? Ez itt a kérdés. Vagy mégsem kérdés?

Székelyudvarhelyen a legtöbb labdarúgó a „kitörés” után „betörésre” vállalkozik – mint az alábbi összeállításunkból kiderül, többnyire sikerrel.

 

Azt mondja, egyszer csak reccsent a térde. Mindez a Dorog elleni edzőmérkőzés hetvenötödik percében történt, nem sokkal a tavaszi idény kezdete előtt.

Palló Domokossal újra forogni kezdett a világ. Végigdolgozta a felkészülést, zokszó nélkül elvégzett minden gyakorlatot, aztán tessék, megtörtént a baj.

A diagnózis: oldalsó szalagszakadás.

Fent nevezett labdarúgó már a nyáron is részt vett egy edzésen, illetve a BKV Előre elleni fővárosban lejátszott edzőmérkőzésen az NB III, Alföld-csoportban szereplő Szigetszentmiklósi TK színeiben. Akkor nem lett a magyar harmadik vonalban irigylésre méltó körülményeket kínáló klub alkalmazottja, ám télen megköttetett az egyezség.

Meglehet, sokan a kórházból menekültek volna Székelyudvarhelyig meg sem állva egy ilyen mértékű sorscsapás után, ám az akaraterő ezúttal is Domi segítségére sietett.

Aki látta őt nap, mint nap az SZTK-pálya körül futni, figyelte az elszánt tekintetét, az alighanem akkor megjegyezte magának: ebből a fiúból lesz valaki, ez a technikás fiatalember viszi még valamire.

Mindebből két dolog is kiderül: a Romániából érkező labdarúgók a tévhittel ellentétben egyáltalán nem akaratgyengék, mi több, nagyon is tudnak küzdeni, illetőleg az is kiviláglik, Palló Domokos egyetlen egy tavaszi bajnokin sem léphetett pályára. Nem úgy Birtalan Barna, de róla egy picit később.

 

Sokat elárul jelenlegi csapattársuk, a korábban Magyarország egyik legnépszerűbb egyesületét, a Ferencvárost erősítő Csurka Zoltán véleménye. „Látszik, hogy csak a focinak élnek, profi a szemléletük. Amit ki tudok emelni, az az akaraterő, bár eltér egymástól a két srác, így külön értékelném őket. Emberileg Domi a megfontoltabb, igaz, a pályán őt láttam kevesebbet, de a sérüléséhez való hozzáállása, az, hogy akár civilben, akár szerelésben lejött mindennap, számomra azt jelenti, kőkemény profi. Védekező típusú játékos, technikailag teljesen rendben van, a benyomásom egyértelműen pozitív vele kapcsolatban. Az életkorából adódóan Barni kissé szeleburdi még, de a focihoz való jó hozzáállása megvan. Gyors, technikailag képzett, erőszakos játékosról van szó. Mindketten itt laknak a szigetszentmiklósi lakóparkban, így amikor ideköltöztek, persze senkit nem ismertek, sokszor én ébresztem őket, aztán megiszunk egy kávét. Hadnagy Zsoltival felváltva >>apáskodtunk<< felettük, segítettünk nekik a beilleszkedésben. Dominak ki kell verekednie magának a kezdőcsapatba kerülést, ez lehet az első számú célja, és ismerem már őt annyira, hogy ezt meg is fogja csinálni. Addig fog kaparni, míg beverekszi magát. Nem tudom, mi a célja hosszú távon, de feljebb is megállná a helyét. Reméljük, egy év múlva kiderül, ha az NB II-be jutunk a Szigetszentmiklóssal.”

 

Szóval, akkor Birtalan Barna. Alighanem őt ismerhetik jobban Székelyudvarhelyen, már csak azért is, mert az 1987. november 19-én napvilágot látott legény jelenleg is tagja a román U21-es futsal-válogatottnak.

Pár kiló izom nem ártana, csak hogy ne tudjanak ellökni. Keményebbnek kellene lennem, mert mondom, a cselezés, a gyorsaság megvan.”

Mindezt Birtalan Barna nyilatkozta januárban afféle „székfoglaló-interjújában” egyesületének honlapján a www.szigetszentmiklositk.hu oldalon, méghozzá arra a kérdésre, hogy miben kellene javulnia.

Nos, tavasszal az SZTK tizennégy mérkőzést játszott lapzártánkig, abból tizenhárom alkalommal Birtalan is szóhoz jutott, legtöbbször kezdőként. Gyorsasága, fordulékonysága nem egyszer kamatozott, hiszen a Kiskunfélegyháza, a REAC II., a Gyulai Termál és legutóbb az éllovas Békéscsaba ellen is gólt szerzett, mi több, utóbbi mérkőzésen Barna egyetlen találatán kívül több nem is született. Ennek apropóján a regionális sportlap a forduló legjobbjának választotta és interjút készített vele.

 

 

Természetesen megkerestük a székelyudvarhelyi támadó mesterét, a korábbi olimpiai válogatott, a Ferencváros, az Újpest és a Győri ETO egykori kiválóságát, Rubold Pétert, aki így vélekedett a fiúkról. „Mindkettejükre vonatkozik, hogy nehezebben szokták meg az itteni környezetet. Nem viselték könnyen, hogy otthonuktól távol vannak, ám ezt az idő vagy megoldja, vagy nem. Fizikálisan mindketten nagyon jó képességekkel vannak megáldva, persze Domiról kevesebbet tudok mondani. Sérüléséig kicsit a kapkodás volt jellemző játékára, amit én a túlzott bizonyítási vágynak tudtam be. Egy-két meccs után azonban letisztult volna a játéka. Barni két-három évvel fiatalabb, mindvégig kezdőként számoltam vele, kivéve, ha az U21-es futsal-válogatottnál volt jelenése. Tavaszi teljesítményével elégedett vagyok, de sokkal-sokkal több van benne. Adós a sokkal több egyéni játékkal, ami természetesen nem az önzőséggel egyenlő. Gondolok itt az egy-egyezésekre, illetve a váratlan megoldásokra.”

 

Ha Szigetszentmiklóstól kicsit messzebb megyünk, de nem hagyjuk el a Csepel-szigetet, Tökölre érkezvén is „ismerősbe” botolhatunk. Demény Norbert szintén télen érkezett az NB II, Keleti csoport újoncához, a végül simán bennmaradó, tizenkettedikként végző Tököl KSK-hoz. Az akkori edző, Leskó Zoltán már a felkészülési mérkőzéseken is rendre kezdőként számolt vele, mi több, az új mester, Gyimesi László is sűrűn foglalkoztatta a július 18-án harmincadik születésnapját ünneplő labdarúgót, aki korábban, 2003-tól megfordult Magyarországon a TIAC-Honvéd együttesénél.

 

Ahogy a nóta mondja: az egyiknek sikerül, a másiknak nem.

Illetve dehogyisnem: elvégre összejött az álma Dénes Jenőnek is, a szintén az NB II, Keleti csoportba besorolt, a bajnoki évadot kilencedikként befejező Jászberény huszonkét esztendős védőjének, ám tavasszal mindössze huszonhat percet futballozott, igaz, azt a nagy múltú Ferencváros elleni vesztes (1–3) hazai összecsapáson tette, csereként.

Mivelhogy itthon a lehetőségek elfogytak a további fejlődésre, mindenképpen meg szerettem volna próbálni külföldön. Ebben egy nagyon kedves barátom, Benedek Arnold segített, hogy próbajátékra jöhessek Jászberényben. Természetesen éltem a lehetőséggel, kimentem próbajátékra, és sikerült elnyernem az edző, Sándor István tetszését. Januárban kaptam választ, hogy szeretnének szerződtetni.”

A családot hátrahagyni nem lehetett könnyű pillanat. Mindez Dénes Jenőre is vonatkozik, ám ahogy mondani szokás, a cél szentesíti az eszközt. Őszinte leszek: a bizonyítási vágy legyőzte az érzelmeimet és az elszakadást az otthontól. Abban az időszakban úgy éreztem, hogy eljött az idő, hogy végre a munkámnak az eredményét is érezhessem. Igen, úgy éreztem, hogy ez lehet a kitörési lehetőség. Kijutásomban óriási segítséget kaptam Hadnagy Zsolttól és a szüleimtől.”

 

Hadnagy Zsolt. Összeállításunkban másodszor hangzott el az ő neve. Jelenleg Birtalan Barna és Palló Domokos klubjánál, a Szigetszentmiklósi TK-nál dolgozik, hiszen a Pest megyei harmadosztályban szereplő SZTK II. mindenese. Ha kell, edzést vezényel, ha kell, lelkeket ápol, vagy mint azt a fenti példa mutatja, segít a beilleszkedésben. Segít. Ez a kulcsszó, mert mint mondja, sokan azt hiszik, hogy pénzért teszi, ám ez nem így van. „Tudja, ez az egész nekem is egyfajta bizonyítás. Elsősorban magamnak, hogy amit én nem tudtam elérni, azt más el tudja. Ezért teszek meg mindent Domiért és Barniért is. Az NB III-as szintet mindketten megütik, mi több, kis szerencsével felsőbb osztályban is megállnák a helyüket. Hatalmas lehetőség áll előttük, csak rajtuk múlik, mire viszik. Barninak még dolgoznia kell mentálisan, Domi pedig tudja értékelni azt, ha őt is értékelik. A lelkére vesz mindent, amit nem kellene. Egy másik világból jöttek, én már csak tudom, mennyire nehéz a beilleszkedés. Egy azonban biztos: nekik kell felfedezni saját magukat, de az is igaz, hogy rengeteget fejlődtek, mióta Szigetszentmiklóson vannak. Demény Norbi jól megállta a helyét Tökölön, míg Dénes Jenő talán kissé elhamarkodottan igazolt a második vonalba.”

 

Barni meccsre készül.

Edz rendületlenül, készül az újabb megmérettetésre

A Szigetszentmiklós az őszi tizedik helyről hatalmasat ugorva a dobogó alsó fokán találja magát, ha nyer a csapat Monoron.

És a csapat nyert.

Kellettek ehhez az ő góljai is.

Harmadik lehet egy székelyudvarhelyi.

Örömünnep Romániában?

Az.

Meg lehet csinálni?

Meg.

Székelyudvarhelyen talán egy bronz, de még egy aranyérem sem csillogna úgy, mint az otthoniak szeme.

És higgyék el, nem csupán a könnytől…

Horváth M. Attila

 

 

Mennyire volt nehéz az elszakadás?

– Arra vágytam, hogy legyen egy esély, hogy lehessen menni valahová – felelte Birtalan Barna. – Otthon vannak a barátaim, de így is jönnöm kellett, de persze mindenféleképpen megérte.

No igen, elvégre a hétvégén győztes gólt rúgott, nem is akármilyen csapatnak. Ez volt a legjobb mérkőzése Magyarországon?

– Igen, a Békéscsaba elleni volt az. Az első félidőben kicsit gyengébben ment nekem a játék, de a másodikban sokkal jobban.

A családja értesült róla?

– Persze, interneten szoktak nézni. Elég sokat kellett küzdenem, de biztatott mindenki, így a szüleim és a barátaim is.

Az álomhoz ez az út vezethetett csupán?

– Nem jár mindez sok lemondással, sőt, éppen az, hogy kevéssel. Nagyon jól megértetem magam, mindenkivel jó a kapcsolatom. Talán Csurka Zoltánnak a legjobb, de nem szívesen említek nevet.

Elégedett önmagával, azzal, amit eddig produkált?

– Nagyjából, bár elég kevés gólt szereztem. Nem találom a formát, össz-vissz hat vagy hét gólt szereztem a kupamérkőzéseket is beleszámítva, hetvenszázalékos sem vagyok.

Mi ennek az oka? Kevés lehetőség adódik ön előtt?

– Éppen az, hogy nem. Nagyon sok helyzetem van, nem tudom az okát. Pedig koncentrálok.

Csapata honlapján még a télen azt említette, jöhetne önre néhány kiló izom. Alakul?

– Hát, kilók már vannak rajtam, de az még nem izom. (nevet) Fölszedtem ugyan három-négyet, de ez kevés egy támadóhoz képest.

Hogyan tovább, Birtalan Barna?

– Úgy néz ki, maradok Szigetszentmiklóson Domival együtt, hiszen nagyon jól érezzük magunkat. Nagyon jól fogadott mindenki, segítőkészek voltak, pedig senkit sem ismertünk, de Hadnagy Zsolton keresztül sok emberrel találkoztunk. Ő az, akinek nagyon sokat köszönhetünk.

Miként telik egy átlagos napjuk?

– Edzés után elmegyünk együtt internetezni, sörözni vagy kólázni.

Sörözni?

– Jobban hangzik. (nevet) De a viccet félretéve: sokat sétálunk a városban.

Mi lesz később? Mondjuk öt év múlva?

– Öt év múlva? Bármi megtörténget, nem lehet mindezt megmondani.

Az otthoniak mit mondanak?

– Büszkék rám. Tudja, ha nem rúgok gólt, édesanyám mindig mondja: tudod, kisfiam, van az a kapu, oda kell berúgni a labdát.

 

Névjegy

BIRTALAN BARNA

Posztja: támadó

Magasság/testsúly: 178 cm/70 kg

Mezszám: 17

Eddigi klubjai: ISK, FC Budvár, Székelyudvarhelyi SK, Roseal SC

(Forrás: www.szigetszentmiklositk.hu)

 

 

A hetvenötödikben történt?

– Igen – felelte Palló Domokos. – A Dorog FC ellen játszottunk, és ekkor a vizes pályán beléptem ellenfelem elé. Aztán a térdem reccsent, Budapesten pedig megállapították, hogy elszakadt az oldalsó szalagom.

Nekikeseredett?

– Nagyon. Gondolhatja… Alig vártam, hogy végre kezdődjön a bajnoki szezon, erre két hónapos kényszerpihenő következett.

Most milyen formában van?

– Nagyjából nyolcvanszázalékos az erőállapotom, nem érzek semmilyen fájdalmat. A gyakorlásokon részt veszek, de mondta az edzőm, ne menjek bele durvább szituációkba.

Némi pihenőt követően új szezon kezdődik.

– Nem lesz egyszerű, de mindent megteszek azért, hogy bekerüljek a kezdő tizenegybe.

Csak a csúszós pályát kerülje el… Amúgy minden rendben?

– Őszintén megmondom, nagyon vártam már egy ilyen lehetőségre. Örülök neki, hogy kipróbálhatom magam más országban, megismerhetek egy új csapatot.

Semmi kétség, erre számított.

– Mondták, hogy a feltételek komolyak, előre szeretne jutni a Szigetszentmiklós, úgyhogy igen, körülbelül erre számítottam, sőt, kellemes meglepetés ért. Abban reménykedem, hogy amikor teljességgel felépülök, százszázalékosan tudok majd teljesíteni.

A későbbiekben mire számíthat a futballkedvelő önnel kapcsolatban?

– Csak azt tudom mondani, minél előbbre, minél fentebb szeretnék jutni. Kis célt elérni, aztán tovább. Csak így lehet.

Milyen a csapat morálja, a közösség?

– Én mindenkivel nagyon jóban vagyok. Csuri (Csurka Zoltán – a szerző) is a lakóparkban lakik, közel vagyunk egymáshoz. Rendesek a srácok, az edző, a vezetés is, szóval boldog vagyok, hogy itt lehetek.

 

Névjegy

PALLÓ DOMOKOS

Posztja: védekező középpályás

Magasság/testsúly: 180 cm/73 kg

Eddigi klubjai: FC Hargita, Victoria Saraten, Roseal SC

(Forrás: www.szigetszentmiklositk.hu)

 

CSÜTÖRTÖKÖN KÖVETKEZIK: ROMÁNIA. Bár a válogatott Eb-csoportjában csupán harmadikként zárt, mindvégig versenyben volt a továbbjutásért Szégyenről szó sem lehet!

Szólj hozzá!

MEGDÖBBENTŐ VALLOMÁS A JÁSZBERÉNY LABDARÚGÓJÁTÓL. DÉNES JENŐ: „Székelyudvarhelyen kénytelen elveszni a sok tehetség, mert senkinek nem kell nagypályás csapat”

2008.06.17. 03:24 Hormat

Ma este minden kiderül.

Az Európa-bajnokság C jelű négyesében a már továbjutott hollandok a román válogatottal küzdenek meg.

Amennyiben Adrian Mutuék győznek a narancsmezesek számára már tét nélküli találkozón, akkor a világbajnok francia és az Európa-bajnok olasz nemzeti tizenegy előtt, másodikként negyeddöntőbe jut Románia.

Bárki bármit mond, a sárgamezesek szerethető futballal rukkoltak ki a gallok és a taljánok ellen, aminek egy-egy pont lett a jutalma.

Cikkünk főszereplője Jászberény helyett Innsbruckban vagy Bázelben lenne szíve szerint, rajongásig szereti övéit – magyarként.

A székelyudvarhelyi fiatalember, Dénes Jenő fél esztendeje került Jászberénybe. Az NB II, Keleti csoportban szereplő, a korábbi Stadler-edző, Sándor István vezette társulat gond nélkül maradt benn a második vonalban.

A huszonkét esztendős labdarúgó nem sokat segíthetett a társaságnak. Az alábbi interjúban többek között mesél sérüléséről, no meg arról, mennyire nehéz „idegenként” helytállni egy új világban?

Székelyudvarhelyen tudniillik esély sincs a kibontakozásra. Mindezt nem a Foci a köbön, hanem interjúalanyunk állítja. Megdöbbentő, de igaz: a magyarok lakta településen nincs szükség a futballra.

 

Mi volt a legnehezebb helyzet, amibe került Magyarországon? Egyáltalán volt ilyen?

– Igen, volt – felelte Dénes Jenő. – A papírokkal kezdődött, amiket sikeresen megtudtunk oldani Hadnagy Zsolt segítségével. De a legnehezebb az volt, hogy a második felkészülési mérkőzésemen, amikor kezdőként léptem pályára a Salgótarján ellen, bokaszalag sérülést szenvedtem.

 

Mennyi időt kellett kihagynia?

– Elvittek orvoshoz, aki részleges bokaszalag-szakadást állapított meg, és három hét teljes pihenőt javasolt nekem. Sajnos ezt nem tudtam kitölteni, mivel még új voltam, bizonyítanom kellett. Nagyon nehéz volt, de kénytelen voltam, mivel még nem mondhattam magam standard játékosnak Jászberényben.

 

Nem könnyű kezdés, annyi szent... A játékostársai hogy fogadták? Könnyen ment a beilleszkedés?

– Viszonylag igen, mert nem volt számomra minden játékos ismeretlen, sokat segítettek nekem a beilleszkedésben. Persze voltak nehézségek, de ez mindenhol előfordul, csak jól kell tudni kezelni a problémákat. Úgy érzem, sikerült magam elfogadtatni Magyarországon.

 

Aligha lehetett könnyű az elszakadás a legszűkebb környezettől. Úgy érezte, ez az egyetlen kitörési lehetősége?

– Abban az időszakban úgy éreztem, eljött az idő, hogy a munkámnak az eredményét is érezhessem. Igen, azt gondoltam, hogy ez lehet a kitörési lehetőség abban a pillanatban.

 

Melyik poszton szeret a leginkább játszani?

– A támadásokban szeretek mindenképpen résztvenni de mivel volt lehetőségem több poszton is játszani itthon, így a védekezésben kaptam szerepet Jászberényben.

 

Utánanéztem, ha minden igaz, a Ferencváros ellen szerepelt csupán a tavasz során, mégpedig csereként. Milyen érzés volt épp az egyik legnépszerűbb honi klub ellen pályára lépnie?

– Nagyszerű érzés volt azok után, hogy súlyos sérülesemet követően a mai napig nem vagyok száz százalékos állapotban. Az, hogy a Ferencváros ellen pályára léphettem és játszhattam magyar válogatott és Bajnokok Ligáját megjárt futballisták ellen, számomra egy örök élmény marad. Természetesen örülök, hogy nem okoztam csalódást a mesternek, aki bízott bennem mindvégig.

 

Felmerül a kérdés: hogyan tovább? Marad Jászberényben vagy ez még a jövő zenéje?

– Még fél éves szerződés köt a csapathoz, de változások vannak Jászberényben. Edzőváltás volt, és van ajánlatom máshonnan is. Még nem vagyok teljesen biztos, hogyan tovább, de remélem, hamarosan megtudom a választ.

 

Hosszabb távon milyen tervei vannak? Egyáltalán Magyarországon képzeli el az életét?

– Egyelőre jól érzem magam Magyarországon, de hogy hosszabb távon mi lesz, arról nem szeretnék beszélni.

 

Értem, és természetesen mindezt tiszteletben is tartom. Mit lehet tudni a futballpályán kívüli Dénes Jenőről? Mi a hobbija például?

– Szabadidőmet szeretem a barátaimmal tölteni, mivel nagyon szeretem a tarsaságukat. A legjobban velük tudok kikapcsolódni. Természetesen a lábteniszt tudnám hobbimnak mondani, amit gyakran játszunk barátaimmal. No és persze a családommal is szeretek, ha lehet, minél több időt eltölteni.

 

Köszönöm, hogy megtisztelt érzéseivel és gondolataival...

– Ha lehet, még annyit szeretnék mondani, hogy nagyon sajnálom, hogy Székelyudvarhelyen kénytelen elveszni a sok tehetség, mert senkinek nem kell nagypályás csapat. A régi hagyományt hagyják elveszni, azt, amit elődeink kiharcoltak nekünk, például a bukaresti Steaua legyőzésével. Kár, hogy az emberek hamar felejtenek ebben a városban...

 

SZERDÁN KÖVETKEZIK: A székelyudvarhelyi labdarúgók többsége szívesen igazol Magyarországra, hiszen nem csupán sikerélménnyel gazdagodnak – Bizonyíték, nem ígéret

Szólj hozzá!

Interjú Tamási Gáborral, a Szigetszentmiklósi TK középpályásával

2008.06.16. 22:52 Hormat

Harmadik hely.
Talán ez a legszebb siker, a legfényesebb medál eddigi felnőtt pályafutása során.
Persze csilloghatna szebben ez a bronz, ha…
De mint tudjuk, sem a sportban, sem az életben nincsen ha.
Tamási Gábor – merthogy róla lesz szó az alábbiakban –, a Szigetszentmiklós labdarúgója tavasszal nem sokszor jutott szóhoz.
Amikor lehetőséget kapott edzőjétől, Rubold Pétertől, igyekezett mindig a maximumot kiadni magából.
Húszévesen még előtte az élet, övé a jövő.
És tényleg.
 
Mit gondol, mi lehetett a kisebb megtorpanás oka? Idegenben a Szolnoki Spartacus és az Algyő otthonában is kikapott csapata, nem beszélve a Pest Megyei Kupa-elődöntőről…
– Kezdeném a szolnoki meccsel – felelte Tamási Gábor. – A legfontosabb az volt, hogy minden héten műfüvön készülünk, így teljesen ehhez vagyunk szokva. A kispasszos játék fekszik nekünk, ez lehet a mi futballunk erőssége, sőt, szerintem az is. A szolnoki pályát nézve elég érdekes volt ezt a kispasszos játékot erőltetni. Hagytunk ki helyzetet, többet is, és igazából a szolnokiak az adódó lehetőségeiket értékesítették. Algyőn nem rossz csapattal kerültünk szembe. Egész jól játszott, nagyon jó felépítésű játékosokból állt ellenfelünk, és nem is igazságos az, hogy vereséget szenvedtünk, mert a döntetlen reálisabb lett volna. A sülysápi kupameccset inkább nem értékelném, de ha kihasználjuk a helyzeteinket, amelyek az első félidőben adódtak, akkor megrogytak volna mindenképpen, és utána valószínűleg biztos győzelmet aratunk. De így szokott történni: kihagyjuk a helyzeteket, amit megsínylettünk és kiestünk.
 
Volt, aki azt mondta, a második félidőben a megye-kettes Sülysáp lefutballozta a nem titkoltan második vonalba vágyó Szigetszentmiklóst.
– Igen, a második félidőben eléggé szétesett a játékunk, talán a kihagyott helyzetek miatt. Én nem éreztem úgy, hogy a Sülysáp lefutballozta volna az SZTK-t. Volt-egy-két megingás egy-egy poszton, amiknek nem szabadott volna megtörténnie, de mindenkinek lehet rossz napja, mindenki játszhat rosszul. Nem értékelném úgy, hogy a Sülysáp lefocizott volna bennünket.
 
Mi tagadás, nem sok rivális győzte le egyáltalán a Szigetszentmiklóst tavasszal, mondhatni, elvétve kapott ki a társulat. Éppen úgy, ahogyan Tamási Gábor szóhoz jutott.
– Nem sok lehetőségem volt pályára lépni. Kétszer kezdtem, nagyrészt csereként játszottam, de a második meccsen sikerült két gólt szereznem.. Nagyon jó lendületet adott a csapatnak az első pár győzelem, véleményem szerint ennek következtében sikerült begyűjteni a későbbiekben a többi pontokat. Sikerült egy elég hosszú sorozatot elérnünk, amire az SZTK keretein belül talán még nem volt példa. Mindenképpen pozitív teljesítményt értünk el, még ha idegenben két vereség be is csúszott. Azt gondolom, ennyi talán belefér egy ilyen hosszú menetelésbe.
 
Fiatal ember, alig múlt húsz esztendős. Ott tart, ahol tartania kell?
– Több szemszögből nézhetjük ezt a dolgot. Három éve focizom, nem régen kerültem ki a mezőnybe. Négy év alatt az MTK-nál standard csapattagnak lenni, majd az SZTK-ban futballozni nem olyan rossz dolog, sőt! De mint mindenben, ebben is megvan még a fejlődés lehetősége, ellentétben azzal, aki hat-nyolc éves kora óta kinn futballozik a mezőnyben. Bízom benne, lesz ez még feljebb is.
 
Tudtam, hogy korábban biciklicselek helyett robinzonádokkal idegesítette az ellenfeleket, éppen ezért kérdezem: mennyire volt ez pálfordulás?
– Őszintén mondom, óriási törés volt ez az életemben. Egy világ dőlt össze bennem, mivel a szakmához értő emberek mindegyike elismerte a tudásomat. Tényleg eléggé nagyra tartottak anno, de ugye a méretemnél fogva abba kellett hagynom. Többen tanácsolták nekem, a mezőnyben lehet keresnivalóm. Csak tudja, az volt a probléma, éppen előtte mentem ki az eggyel idősebb korosztállyal decemberben egy Európa Kupa-jellegű megméretésre, és ott is sikerült a legjobb kapusnak lennem... Aztán abbahagytam.
 
Megfordult a fejében akár csak egyszer, hogy kész, vége, elég volt, végleg befejezi a futballt?
– Abszolút nem fordult ez meg a fejemben. Mert szeretek focizni, és én is éreztem magamban, hogy a mezőnyben elérthetem azt, hogy sikeres lehetek a futball berkein belül. Nem tudom, milyen szinthez lesz elegendő, hogy mire leszek képes a továbbiakban, de igazából eszembe sem jutott. Annyira szeretem a futballt, hogy ilyeneken ne is gondolkodjak még ekkora törés után sem.
 
Ma már talán könnyebben beszél róla: a pályán előnyt jelent, hogy valaha a gólvonal előtt repkedett?
– Természetesen valamennyire igen. Nem tudom, persze, mennyire előny vagy hátrány, mert amikor adott szituációban vagyok, nem szokott ez megfordulni a fejemben, de általában tudom, a kapusoknak mi a rossz, hogy hová rúgják a labdát, hogy mit éreznek kellemetlennek, vagy éppen melyik indítások azok, amiket utána értékesíteni lehet. Valamilyen szintű segítséget tehát adhat.
 
Ezek után meg sem lepne, ha azt mondaná, egy kapus a példaképe. Ki a világ jelenlegi legjobb cerberusa?
– Szerintem nincs ilyen. Nem tudok jól dönteni, mindenkinek vannak jó és rossz napjai. Gianluigi Buffont tartom nagyra. Van der Sarról meg volt a véleményem, hogy gyenge kapus, de az utóbbi időben „beérett”, negyvenévesen kinőtte magát, így őt is jónak tartom. Meg még Petr Cech. Ez az a három, akiről azt mondom, most ott van a topon.
 
A testvéréről beszélhetünk?
– Természetesen.
 
Az öccse, Tamási Zsolt jelenleg Olaszországban futballozik, korosztálya egyik legtehetségesebbnek tartott honi labdarúgója. Még mielőtt valakiben felmerülne a kétely, nem, semmiféle rokoni kapcsolat nincs önök, illetve a korábbi győri sikeredző, jelenleg az MTK, illetve a Sándor Károly Akadémia alkalmazásában álló Tamási Zsolt között. Némi kitérő után: mit mondtak a szakemberek, melyikük a tehetségesebb?
– A karrierünk eléggé különböző utakon jár. Én kapusként, ő mezőnyjátékosként kezdte. Akkor sikeresebb voltam, sokkal, és ez most megfordult, nem is kicsit. (mosolyog) Körülbelül a tízszeresére, már ami a sikerességet illeti. Ugye ő most az Udinese labdarúgója, és bár most nemrégiben nem tudták megnyerni a kupát, de nagyon jó helyen végeztek. Büszke vagyok rá, mert nagyon jól megy neki. De természetesen volt közöttünk rivalizálás, meg lesz is, mindenképpen, bár a szintkülönbség most már megvan. (mosolyog)
 
Zsolt mire viheti ön szerint? Kinőheti magát Itáliában?
– Mindenképpen bízom benne, és ezt alá is támasztották többen Olaszországban, akikkel sikerült kapcsolatba kerülnöm. Kilencvenes születésű, és a Primavera-kor huszonegy év. Most lesz csak tizennyolc, úgyhogy rengeteg ideje van még kupát nyerni, illetve bebizonyítani, hogy tényleg jó játékos, és erre meg is van a lehetősége, illetve adottak a keretek. Sokszor azért nem fért oda, mert jöttek vissza a felnőttből a huszonegy éves futballisták, így helyet kellett nekik biztosítani. Általában mindig középpályások jöttek vissza, ő pedig irányító, ezért nem kapott annyi lehetőséget, de úgy tudom, mindenképpen lesz módja még bizonyítani.
 
Beszélgetésünk napján, június 7-én indult útjára a labda Ausztriában és Svájcban. Mit vár az Európa-bajnokságtól? Egyáltalán, figyelemmel követi az összecsapásokat, netán videóra, DVD-re rögzíti, ha lemarad valamiről?
– Ha van időm, meg tehetem az iskola meg a foci mellett, persze, természetesen nézem a meccseket. Favoritom nem mondható, hogy lenne. Nem vagyok az a mindent DVD-re felvevős, meg az az iszonyat rajongó típus sem, de szeretek nagyon jó meccseket nézni. Akár játszhatja azt a két leggyengébb is. Nagyon jó lenne, ha minél több kiváló mérkőzés volna az Európa-bajnokságon. Én ezért szurkolok, és nem azért, hogy ez vagy az a csapat megnyerje.
 
Ha már az iskolát hozta szóba: hol tanul?
– A Harsányi János Főiskola hallgatója vagyok, ez a mostani a második félévem. Egész sikeresen zárom a félévet. Egy vizsga van még hátra, ami még meghatározhatja az éves teljesítményemet, de négy egész kettő körüli átlaggal számolok.
 
Mit lehet tudni Tamási Gáborról, a magánemberről?
– A civil énemről mit mondjak? (mosolyog) Nagyon szeretek jó társaságban lenni, bulizgatni, a szabadidőmben a barátaimmal lenni. Egyszóval tényleg kikapcsolódni, mert a tanulás és a foci együtt eléggé megterheli a szervezetet.
 
Névjegy
TAMÁSI GÁBOR
Született: 1988. április 22.
Eddigi klubjai: Goldball ’94, MTK
Jelenlegi klubja: Szigetszentmiklósi TK

Szólj hozzá!

NB III, ALFÖLD-CSOPORT, 30. FORDULÓ: BÉKÉSCSABA–ÖRKÉNY 4–2. Pozsár Gábor mesterhármasával nem csupán a feljutást, de huszonhét találatával a gólkirályi címet elhódító labdarúgót ünnepelhették

2008.06.16. 04:10 Hormat

Bejött a papírforma: az Örkény csak megnehezíteni tudta a bajnokcsapat dolgát, a Békéscsaba 4–2-re győzött a Pest megyei gárda ellen.
 
Pozsár Gábor, Pozsár Gábor és megint Pozsár Gábor!
Egy félidő alatt triplázni tudott a legutóbb Szigetszentmiklóson a kispadon ülő házi gólkirály.
Így lehet könnyen jutni huszonnégyről a huszonhétre, így még magabiztosabban végzett az Alföld-csoport góllövőlistájának élén a viharsarkiak egyik legjobbja.
A lila-fehérek Pozsija a 2., a 20. és a 45. percben is bevette a kapuba újra visszatérő Edelényi Dániel hálóját, mi több, a 41. percben Cseke Tamás is „beköszönt” az Örkénynek.
A 4–1-es első félidőt követően a folytatásban csupán egy gól született: némi meglepetésre azt a 89. minutumban Stefanik Arnold szerezte.   

Szólj hozzá!

NB III, ALFÖLD-CSOPORT, 30. FORDULÓ: MONOR–SZIGETSZENTMIKLÓS 0–1. Szécsi: nem csak egy tánc volt

2008.06.16. 03:48 Hormat

Több száz néző előtt izgalmas kilencven perc: az NB III, Alföld-csoportban a bronzéremért küzdhetett két régióbeli együttes. Bár a hazai pálya előnye a Monor mellett szólt, a Szigetszentmiklós szervezettebb, gólra törőbb futballal megérdemelten vitte el a három pontot és a bronzérmet.


Amikor felcsendült a közkedvelt Edda-sláger, aligha hitte bárki is Monoron, hogy a kedvencek legalább a döntetlent nem harcolják ki a „bronzvasárnapon”.

 

 

„Mi vagyunk a jók, mi vagyunk a szépek!”

Dübörgött a zene, és bizony jó volt végignézni a lelátón, hiszen megannyi érdeklődő várta izgatottan Mikó Balázs kezdő sípszavát.

 

 

Néhány perc elteltével kiderült, a gyors Birtalan Barnával különösen van keresnivalója az SZTK-nak, azaz ekkor még úgy tűnt, a bal oldalon nyerheti meg a meccset a látogató.

 

Nehogy azt higgyék, hogy a holland-olasz Eb-csoporttalálkozót idézte az MSE-SZTK attak, hiszen zártan védekezett mindkét gárda.

Úgy is fogalmazhatnánk, a nagy tét rányomta bélyegét az összecsapásra. A házigazda visszafogottsága mindamellett érthető volt, ugyanis alighanem úgy volt vele védő és középpályás, támadó és edző, ha gólt nem kapunk, nagy baj már nem lehet.

Így telt el az első játékrész, a folytatásra pedig két helyen is frissített a vendégalakulat mestere. Rubold Péter Rédei Milán helyett a sérülése után immár teljes értékű harcosnak, Szente Tamásnak adott lehetőséget, míg Patakfalvi Balázst Tamási Gábor váltotta.

Az izgalom fokozódott, ahogy teltek-múltak a percek. Aligha véletlen, hogy Varga Károly, az MSE mestere egyre izgatottabban szemlélte az eseményeket. Hát még a nyolcvanadik percben nem lett volna senki a helyében, hiszen abban a minutumban lélekben elbúcsúzott a Monori SE a bronzéremtől. Óriási védelmi megingás után Szécsi Attila bizonyította be, hogy babonás, lévén tizenháromról tizennégyre növelte évadbeli találatai számát.

 

 

A kitámadó hazaiak mellett egy ízben lesgólt lőtt az SZTK, mi több, ha a csereként beállt Kosuth Miron rutinosabb, a zöld dresszesek kétgólos sikert aratnak.

Persze az is igaz, sokak szerint az egy-nullás győzelmeket arató együttesek az igazán kiválóak, márpedig ha emlékezetünk nem csal, az SZTK többek között a Dabast és legutóbb a bajnoki címet szerző Békéscsabát is ilyen gólkülönbséggel győzte le.

 

 

MONOR–SZIGETSZENTMIKLÓS 0–1 (0–0)

Monor, 600 néző. Vezette: Mikó Balázs (Bial Pál, Lovász László)

MONORI SE: 30 SZŰCS Lajos (a Foci a köbön osztályzata: 6) – 3 KINDER László (4), 5 CSÁKI Norbert (4), 6 POCUCA Predrag (5) – 7 CSIKÓS Ferenc (5), 17 MAGYAR Tamás (5) – 20 HALGAS István (5), 12 MORAUSZKI István (5), 11 BÁN Zsolt (5) – 18 DEFFO Fabrice (4), 14 MAKA Sándor (4). Edző: Varga Károly.

Csere: Magyar helyett 2 SIMON Zsolt (0) a 81. percben.

SZIGETSZENTMIKLÓSI TK: 1 SZABÓ Kálmán (6) – 7 KŐVÁRI Márton (7), 18 RÉDEI Milán (6), 2 SIMKÓ Krisztián (7), 3 GÁLHIDI Gergő (6) – 15 KIRÁLY András (6), 6 CSURKA Zoltán (5) – 5 TÓTH János (6), 10 PATAKFALVI Balázs (6), 17 BIRTALAN Barna (5) – 8 SZÉCSI Attila (7). Edző: Rubold Péter.

Csere: Rédei helyett 4 SZENTE Tamás (6) és Patakfalvi helyett 14 TAMÁSI Gábor (6) a szünetben, Szécsi helyett 9 KOSUTH Miron (0) a 84. percben.

Gólszerző: SZÉCSI ATTILA (0–1) a 80. percben

 


ÍGY TELJESÍTETTEK

A Monor kapujában Szűcs Lajos, ha kellett volna, középső védőként is megállta volna a helyét: egyízben a tizenhatoson kívül nagyot mentett, a gólról nem tehetett, magabiztosnak tűnt, nem úgy, mint a védelem. Kinder László hiába volt egy fejjel magasabb közvetlen riválisánál, legalább olyan lassúnak is bizonyult, a füredi Anna-bálon nem forognak annyit a jelenlévők, ahányszor ő vasárnap délután. A kapott gólban vastagon benne volt, csakúgy, mint a találatot közelről leső Csáki Norbert. Az első félidő nagy részében ő kisebb megingásoktól eltekintve jól futballozott. Pocuca Predrag ezen a meccsen nem bizonyította, hogy jobb lenne a honi átlagnál: kiemelkedőt nem nyújtott, nagy hibájára nem emlékszünk. Csikós Ferenc eleinte gyors volt, lendületes, aztán beleszürkült a mezőnybe. Magyar Tamás szokás szerint rengeteget futott, az első félidőben több labdát szerzett, a másodikban mintha elfáradt volna, így cseréje indokolt volt. Halgas István sokat dolgozott, nem sok haszonnal, Morauszki István nem játszott rosszul, de különösebben jól sem egykori egylete ellen. Bán Zsolt egy ízben kivezette a labdát az oldalvonalon túl, nem csupán emiatt valljuk, hogy nem ez volt élete meccse. Tavasszal tizenhétszer volt eredményes Fabrice Deffo, a kilencven perc során nem sokszor került helyzetbe, pedig vissza-visszalépett labdáért. Maka Sándor egy hete csere volt, produkciója láttán kár volt edzőjének változtatni.

 

 

A Szigetszentmiklós kapujában Szabó Kálmánnak nem kellett bravúrokkal életben tartania egyletét, tudása alapján nem az NB III-ban volna a helye. Kővári Márton agresszív volt, mint egy bulldog, kemény, mint a kő, jól kapcsolódott be a támadásokba. SZTK-mezben talán ez volt a legjobb mérkőzése. Rédei Milán csupán egy félidőt játszott, magabiztosan rombolt, ezúttal érthetően nem kalandozhatott sűrűn előre. A védelem legjobb embere immár nem először Simkó Krisztián volt, ha kellett, kisegített jobbra és balra, önfeláldozó futballja példa lehet mindenki előtt. Gálhidi Gergő győztes típusú futballista: egy-nullás vezetés után még a kilencvenegyedik percben is felmenne fejelni a szöglethez, naná, hogy edzője nem engedi. Jól lezárta a bal oldalt. Király András testi erejét jól kamatoztatva futballozott, Csurka Zoltán ezúttal kevesebbet vállalt, nagy bakijára nem emlékszünk. Tóth János egy-egy elfutással riogatott, Patakfalvi Balázs sérülése után sem lógott ki a sorból. Birtalan Barna jobb osztályzatot érdemelt volna, de... Aki gyors, mint a szolnoki expressz, technikás, mint Ronaldinho, ráadásul még helyzetbe is kerül, ne bulla góllal fejezze be a kilencven percet. Szécsi Attila többször megkeverte a monori védelmet, ezúttal szinte csak a játékkal törődött, mi több, helyzetfelismerése után nem csupán három pontot, de harmadik pozíciót eldöntő gólt szerzett. A cserék közül Szente Tamás egy ízben alighanem góltól mentette meg csapatát, Tamási Gábor hamar felvette a ritmust. Kosuth Miron kilenc perc alatt a mennybe mehetett volna: az egyik legtehetségesebb utánpótláskorú SZTK-labdarúgó kettő az egy ellen vihette volna a labdát, ám az abszolút gólhelyzetet érő passz nem érkezett meg a társhoz...

 


EZ VOLT A MECCS

1-15. perc: Varga Károly mindössze egy helyen változtatott a Foci a köbön által megtippelt csapaton: a talpsérülés miatt a játékot nem vállaló csapatkapitány, Kajli Zoltán helyett Maka Sándor került a csapatba, ám a monoriak által csak „Öregnek” becézett negyvenharmadik esztendejét taposó hátvédet a védelem közepén Csáki Norbert pótolta. Rubold Péter nem változtatott tizenegyén. Eleinte, mint a kannibálok mérkőzésén, csupán kóstolgatták egymást a csapatok, előbb egy hazai fejes, majd egy SZTK-lövés nem okozott különösebb riadalmat egyik oldalon sem.

16-30. perc: Jól védekezett ebben a periódusban a vendéggárda, mi több, egyre inkább Birtalan Barna gyorsaságára próbált apellálni Rubold Péter csapata. Ennek ellenére a rutinos tréner nem lehetett elégedett övéivel, hiszen a 26. minutumban elküldte melegíteni Szente Tamást és Tamási Gábort.

31-45. perc: Szabadrúgáslövő verseny: a félidő hajrájában huszonöt méterről Halgas István tekert alig a bal felső saroknál a léc fölé, majd a túloldalon KirályAndrás lőhetett a balösszekötő helyéről, mintegy tizennyolc méterről a jobb felső fölé.

46-60. perc: Nem kezdődött nagy iramban a második felvonás, ebben a részben több volt az eladott labda, mint a Váci úti sportboltban. Bosszantó technikai hibák mellett továbbra is a biztonság volt a fő cél.

61-75. perc: Szöglet után az MSE előtt maradt ki ordító helyzet: a berobbanó Pocuca oda fejelte volna a labdát, ahová akarja... A sarokrúgásokból az SZTK is veszélyeztetett, igaz, nem sok sikerrel. Ahogy telt múlt az idő, egyre nagyobb lett a feszültség a kispadokon és a játéktéren.

76-90. perc: Szécsi Attila a nyolcvanadik percben szemfüles gólt rúgott Szűcs Lajos kapujának ba alsó sarkába, és mert az SZTK okosan visszahúzódott, a kitámadó hazaiak mellett több lehetőség is adódott Tamási Gáborék előtt. Halgas István huszonkét méteres, hjobb felső sarok mellett elzúgó bombája mellett az SZTK Tóth János révén a játékvezető megítélése szerint szabálytalan gólt szerzett, ám a véghajrában Kosuth Miron ha rutinosabb, jó megoldást választ és a monori kapuig tör.

Szólj hozzá!

NB III, ALFÖLD-CSOPORT: SZIGETSZENTMIKLÓSI BRONZÉREM. Rubold Péter együttese tavasszal ellenállhatatlanul futballozott, Monoron feltette teljesítményére a koronát

2008.06.15. 22:08 Hormat

A szikár tény: Monor–Szigetszentmiklós 0–1.
Szécsi Attila a második játékrész hajrájában volt eredményes. Ezt követően az MSE hiába tett meg mindent a harmadik helyet jelentő egyenlítésért, Varga Károly gárdájának próbálkozását nem kísérte szerencse.
A szikár tény: a Szigetszentmiklósé a bronzérem.
Jelen sorok írója kilenc alkalommal látta a tavasszal futballozni az SZTK-t, az azon meccseken mutatott produkció láttán teljesen megérdemelten.
 
(A részletes, fényképes tudósítást összeállításokkal és értékeléssel hamarosan közöljük honlapunkon, valamint a találkozón készült kisvideókat is közzé tesszük!)

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. MONOR–SZIGETSZENTMIKLÓS 0–1. Szécsi Attila bronzéremről döntő gólja

2008.06.15. 22:06 Hormat

Szólj hozzá!

NB III, MÁTRA-CSOPORT, 30. FORDULÓ, PUTNOK–VERESEGYHÁZ BRONZCSATA ELŐTT. Egy pont a boldogság

2008.06.15. 03:54 Hormat

Miután egy hete a Veresegyház csupán 0–0-ra volt képes hazai környezetben a Tiszafüred ellen, a kiállított Tóth Norbertet nélkülözve minimum egy pontra van szüksége a VVSK-nak a bronzéremhez.
 
Az őszi meccsel kiegyeznének.
Hiába kapott öt sárga lapot a kilencven perc során a Majnik János edzette Pest megyei gárda, Kiss Bence gólja mellett bár Lázár Norbert is örülhetett, ha megismétlődne a novemberi végeredmény, alighanem örömtáncot lejtenének a ’veresi játékosok és vezetők.
Schwarcz Zoltánék legutóbbi öt bajnokijukon nyolc pontot gyűjtöttek, csupán a Maglód tréfálta meg (1–2) a csapatot.
A házigazda Putnok a megszerezhető tizenötből csupán négyet zsebelt be, általános meglepetésre nem bírt a kiesett Felsőzsolcával (1–1), méghozzá hazai pályán.
Márpedig a Veresegyház sokkal erősebbnek tűnik, mint a ’zsolcai brigád.
Persze a futball azért (is) szép játék, mert sokszor a statisztika nem sokat ér.
 
NB III, Mátra-csoport, 30. forduló
PUTNOK–VERESEGYHÁZ
Putnok, vasárnap, 17 óra. Vezeti: Pál László (Fekete László, Oláh Gergely)

Szólj hozzá!

NB III, ALFÖLD-CSOPORT, 30. FORDULÓ, MONOR–SZIGETSZENTMIKLÓS BRONZCSATA ELŐTT. (V)érmes remények, avagy a végén csak egy csapat örülhet felhőtlenül

2008.06.15. 03:22 Hormat

Kísérthet a múlt: amennyiben a Monor nem szerez pontot a vasárnap délután öt órakor kezdődő, Szigetszentmiklós elleni találkozón, Varga Károly együttese lemarad a bronzéremről, és ahogy egy esztendeje, negyedikként zárnak a kék-fehérek.
 
Négy helyet javíthat a Szigetszentmiklós, amennyiben legyőzi vasárnapi riválisát.
Érthetetlen?
Nos, tavaly hetedikként zárt az SZTK, négy egység levonása után harmincnégy ponttal zárt Székely Tibor gárdája. Azóta sok víz lefolyt a Csepel-szigeten, hiszen Prisztai Viktor már réges rég nincs a zöldeknél, ám Rubold Péterrel összejöhet az, ami egy lépést jelenthet egy hosszú út kezdetén.
 
Nyilvánvaló, éremmel a nyakban könnyebb lenne nekifeszülni a munkának néhány hét múlva, és ez igaz akkor is, ha információnk szerint sem Monoron, sem Szigetszentmiklóson nem lesz átjáró ház az öltöző az idei nyáron.
Persze okot nem is lehetne találni egyik oldalon sem, bár alighanem Fabrice Deffót nehezebb lenne Pest megyében tartani, mint Fekete Lászlónak egy százhúsz kilós ólomgolyót egyensúlyozni a mellkasán.
 
A szép búcsú tehát csupán az egyik társulatnak jöhet össze, ám igazi esélyest nem tudunk mondani. Kétségtelen tény, hogy a hazai pálya előnye Kajli Zoltánék mellett szól, miként az is, hogy tavasszal hasonlóan jól teljesített az MSE, mint a vetélytárs Szigetszentmiklós. Ráadásul a vendéggárdának idegenben ugyanúgy nem megy, mint a hetvenkilenc éves János bácsinak otthon, de ez utóbbi természetesen már más tészta.
Mindenesetre ez a csata legalább olyannyira ínycsiklandó lehet, mint az említett tésztából készült milánói.
Persze előre szólunk: Paolo Maldinit, Marek Jankulovskit, Filippo Inzaghit vagy Gennaro Gattusót ne Monoron keressék.
 
(A találkozóról a Foci a köbön fényképes tudósítást közöl.)
 
NB III, Alföld-csoport, 30. forduló
MONOR–SZIGETSZENTMIKLÓS
Monor, vasárnap, 17 óra. Vezeti: Mikó Balázs (Bial Pál, Lovász László)
Várható kezdőcsapatok:
MONORI SE: 30 Szűcs Lajos – 3 Kinder László, 10 Kajli Zoltán, 6 Pocuca Predrag – 5 Csáki Norbert, 17 Magyar Tamás – 20 Halgas István, 12 Morauszki István, 11 Bán Zsolt – 7 Csikós Ferenc, 18 Deffo Fabrice. Edző: Varga Károly.
SZIGETSZENTMIKLÓSI TK: 1 Szabó Kálmán – 7 Kővári Márton, 18 Rédei Milán, 2 Simkó Krisztián, 3 Gálhidi Gergő – 15 Király András, 6 Csurka Zoltán – 5 Tóth János, 10 Patakfalvi Balázs, 17 Birtalan Barna – 8 Szécsi Attila. Edző: Rubold Péter.

Szólj hozzá!

NB III, ALFÖLD-CSOPORT, 30. FORDULÓ: BAJA–GYULA 1–1. BAJNOK A BÉKÉSCSABA! A viharsarki legénység békési segítséggel ünnepelhet vasárnap délután

2008.06.15. 03:10 Hormat

Miután az NB III, Alföld-csoport 30., egyben évadbeli utolsó játéknapjának egyetlen szombati találkozóján a századik esztendejét ünneplő Bajai LSE csupán 1–1-es döntetlenre volt képes hazai pályán a Gyula ellen, a listavezető Békéscsabai Előre a vasárnap délután 17 órakor kezdődő Örkény elleni találkozójának eredményétől függetlenül megnyerte a bajnokságot.
 
Érdemes visszatérni a szombati találkozóra, hiszen nem kis tétje volt a találkozónak. A látogató a negyedik, míg a BLSE az első helyért küzdött. Ahogy az ilyenkor már lenni szokott, feszült légkörű volt a találkozó, így aligha véletlen, hogy a szünetig nem rezdültek meg a hálók. A házigazda a Székely Csaba – Rozsi József, Gyenei Tamás, Sztojanovics Szlavisa, László Miklós – Lógó Zsolt, Trucz Zsolt, Késmárki Róbert (Hernády Márk), Papp Péter (Reitmann Zoltán) – Sziegl Gábor, Nagy Előd összeállításban lépett pályára, míg a vendégek a Steigerwald Ernő – Varga Attila, Pribojszki Róbert, Valentényi Viktor, Süli András – Fazekas Norbert, Bagi Balázs, Ráfi Tamás, Kondoros Tamás (Tokaji Zoltán) – Czira Gábor, Sztraczinszki Zoltán (Tóth Roland) felállásban futballozott.
A fordulást követően Czira Gábor hamar megszerezte évadbeli tizennyolcadik találatát, ám hét percre rá Lógó Zsolt egyenlített. (A bajaiak középpályása egyébként tizenharmadik gólját lőtte az idei szezonban, így a házi góllövőlista második helyén végzett a húsznál „megálló” Nagy Előd mögött.)
Itt azonban még nem volt vége az „akciónak”, ugyanis Ráfi Tamást kiállította Kúti Gergő játékvezető, azaz a hátralévő több, mint félórát tíz emberrel harcolta végig Dobi Róbert gárdája.
A látogató védelme azonban jól állta a sarat, így az eredmény már nem változott – a bajaiak nagy-nagy csalódottságára…   

1 komment

NB III, DUNA-CSOPORT: TÖRÖKBÁLINTI EZÜSTÉREM. Az újonc „játék nélkül” is másodikként végez

2008.06.15. 03:07 Hormat

Vasárnap délután 17 órakor a döntetlenkirály Csepelt fogadja az újonc Törökbálint, ám a találkozót, ha le sem játszanák, sem történne semmi különös. Persze mindez csak vicc, ám ettől még tény: a TTC mindenképpen ezüstérmesként zár.
 
Előrebocsátjuk: minden tiszteletünk a törökbálintiaké, de… Ha a Fehérvár II. nem teszi meg azt a „szívességet”, hogy legutóbbi két meccsén hét gólt kapva csupán egy pontot zsebel be, most a fekete-fehérek a bronzérem miatt bánkódnának.
Péntek délután a zömében U19-es csapatát szerepeltető piros-kékek ugyanis 3–2-es vereséget szenvedtek haza pályán a Tatabánya II.-től, így ötvennégy ponttal zártak, míg a TTC-nek már most ötvenöt egysége van. A vendégek előrébb már nem léphetnek, de a nyolcadik pozícióból még lehet visszaút, ám legrosszabb esetben is tizenkettedikként zár Hollik András együttese.

Szólj hozzá!

FÓKUSZBAN AZ EURÓPA-BAJNOKSÁG: 4-6. NAP. Csodás mindennapok

2008.06.13. 16:02 Hormat

Amikor Ruud van Nistelrooy, az angol Manchester United korábbi, a spanyol Real Madrid és a holland válogatott jelenlegi csatárgéniusza kisandított az asszisztensre, majd vissza a derék játékvezetőre, akkor már sejteni lehetett, ez a találat sokáig emlékezetes marad.

Les vagy nem les, ez itt a kérdés?

Az azonban semmiképp sem volt az, hogy a németalföldi legények kis túlzással a húsz esztendeje kivívott kontinenselsőségből „élnek”, mégis magabiztosan fektették két vállra a talján bikákat. Akik magunk közt szólva inkább voltak nyuszik.

Szó se róla, az idei Eb legjobb meccse volt a holland-olasz csata – legalábbis hétfő estig.

Mert másnap már nem a narancsmezesek, hanem a spanyolok háromgólos sikeréről áradozott a hentes, a sarki fűszeres, de még a trafikos is. Volt miről beszélni ismét, ám ezúttal nem a bíró teljesítménye került fókuszba, hanem egy nem is olyan ifjú legényé, bizonyos David Villáé, aki stílszerűen háromszor kanalazta az oroszok hálójába a labdát.

Elképesztő produkció volt ez, és a „csodának” nem volt vége.

A címvédő görög válogatott ugyanis a hosszú hónapok, mit hónapok, évek óta válogatott mezben eredménytelen Zlatan Ibrahimovic mesteri találata után zuhantak össze. Ez volt a szó legnemesebb értelmében vett svédcsavar, holott Ibra’ annyira volt fitt a kontinenstorna kezdetére, amennyire a Tatabánya a honi élmezőny legjobbja.

A film azonban pörög tovább, ma este ugyanis jönnek a „régi” ismerősök. Az olaszoknak mindenképpen nyerniük kell a románok ellen, ha szégyenszemre nem akarnak búcsúzni két kör után, miként ugyanez jellemző a franciákra is. Raymond Domenech gall kakasaiknak nevükhöz méltón csípniük kell, mert amit hétfőn nyújtottak az amúgy szimpatikusan küzdő románok ellen, az bizony kevés lesz.

Jut eszembe: tegnap a németek nagy meglepetésre kikaptak a horvátoktól, így szomszédaink már biztos továbbjutók, míg Michael Ballackéknak létkérdéssé vált a házigazda osztrákok ellen a három pont megszerzése.

Vajon ki hitte volna mindezt június 7-én, amikor az azóta két vereséggel a további küzdelemtől búcsúzó svájciak még a kapufát átkozták a csehek elleni nyitómeccsen?

Minden nap egy újabb csoda, amit várni kell, mint a Mikulást, a Jézuskát vagy a nyuszit.

Nagy szerencsénkre tovább tart a varázslat.

A java még csak ezután következik. 

Szólj hozzá! · 1 trackback

NYÁRI LABDARÚGÓ TÁBOR. Ügyes gyerekek: irány a Római part!

2008.06.13. 16:01 Hormat

Kifejezetten ügyes, 1997 és 1999 között született gyermekek részére július 14-18-ig, illetve 21-25-ig reggel nyolctól délután öt óráig kerül sor a nyári labdarúgó táborra Óbudán, a Nánási út 91. szám alatt, az Emőd utcával szemben.
A jövő reménységeit napi háromszori étkezés, fürdési lehetőség a helyi kis medencében, no és természetesen labdarúgó foglalkozások várják. A tábort Novák József, a Budapest Honvédnál korábban esztendőkön át dolgozó labdarúgó szakedző vezeti, aki többek között az egykori tizenhétszeres válogatott Orosz Ferencnek is volt mestere, illetve nem is olyan régen a Pest megyei II. osztályban szereplő Alsónémedi SE-t irányította. A részvételi díj heti 14500 Ft. Jelentkezni lehet a 06-20/326-15-38-as, illetve a 06-70/866-78-16-os telefonszámon.

Szólj hozzá!

U11-ES NEMZETKÖZI TORNA, AUSZTRIA. Egyedüli magyar csapatként a Szigetszentmiklósi TK kilencedikként zárt, a Red Bull Salzburgé lett a aranyérem

2008.06.13. 16:00 Hormat

Tizenhat csapatból végzett a kilencedik helyen a Reibl György vezette SZTK U11-es gárdája Ausztriában.

Mindez jó szereplésnek mondható, hiszen egyfelől ebben a korban nem az eredményesség számít, másrészt a házigazda SKU mellett a bivalyerős, végül csont nélkül a négyes csoportban háromból hármat nyerő Rapid Wien is besorolást nyert a Pest megyeiek kvartettjébe.

Az A-csoportban a Rapid (9 pont) és az SKU (4) mellett/mögött a szintén négy egységet gyűjtő SZTK végzett, míg a playoffban előbb az SV Gallneukirchent (2–0) tanították móresre, majd jöhetett az SV Scheibbs (3–2) elleni csata, végül következhetett a W. S. Neitersen (2–0) elleni diadal.

A legjobb négybe végül csupa osztrák egylet került. A harmadik helyért vívott ütközet tartogatott izgalmakat, hiszen az SV Oberndorf csak nehezen adta meg magát a LASK Linznek (2–1). (A vesztest egyébként a végső győztes Red Bull múlta felül a playoff során (2–1), míg a végül bronzérmet szerző LASK a Pasching elleni kudarcot követően bánkódhatott (2–0).

A döntőt végül a Red Bull ha nem is könnyen, de abszolválta a Pasching ellen (1–0).

Izgalomban tehát nem volt hiány, ám alighanem annak sokkal, de sokkal jobban örült volna minden magyar, ha a végső küzdelemben néhányszor szívinfarktus-közeli állapotba került volna az ember, hiszen az azt jelentette volna, bizony azt, hogy az SZTK a fináléban is érdekelt volt.

Szólj hozzá! · 1 trackback

TÉVÉ A KÖBÖN. KIEMELT U19: FERENCVÁROS–ÚJPEST. Újpesti pontrúgás (4. perc)

2008.06.13. 15:57 Hormat

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. KIEMELT U19: FERENCVÁROS–ÚJPEST. Újpesti sarokrúgás (15. perc)

2008.06.13. 15:56 Hormat

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. KIEMELT U19: FERENCVÁROS–ÚJPEST. Újpesti fejes - mentés a ferencvárosi gólvonalról (30. perc)

2008.06.13. 15:55 Hormat

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. KIEMELT U19: FERENCVÁROS–ÚJPEST. Ferencvárosi szöglet (48.perc)

2008.06.13. 15:54 Hormat

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. KIEMELT U19: FERENCVÁROS–ÚJPEST. Újpesti szabadrúgás (71. perc)

2008.06.13. 15:54 Hormat

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. KIEMELT U19: FERENCVÁROS–ÚJPEST. FTC-szabadrúgás (80. perc)

2008.06.13. 15:53 Hormat

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. KIEMELT U19: FERENCVÁROS–ÚJPEST. Arany Zoltán gólja (2–1, 85. perc)

2008.06.13. 15:52 Hormat

Szólj hozzá!

INTERJÚ AZ ÚJPEST U19-ES CSAPATÁNAK EDZŐJÉVEL. MUNDI VIKTOR: „Lefutballoztuk a Ferencvárost”

2008.06.12. 02:30 Hormat

Nyugalom a hosszú, no meg az edzői élet titka.

Alighanem ezt vallja Mundi Viktor, az Újpest U19-es gárdájának ifjú mestere.

Nem kiabált, nem szentségelt még akkor sem, amikor tanítványai ordító helyzetekben hibáztak.

Bizony, ordító helyzetekben, hiszen nem is egy akadt a liláknak az immár biztos dobogós Ferencváros otthonában.

Pedig ez az Újpest nem az „igazi” Újpest, mégis partiban volt az FTC-vel. És mindez még akkor is igaz, ha az ősi rivális Fradinál sem komplett keretből válogathatott Balogh Gábor.

 

Nem futballozott rosszul csapata a Ferencváros otthonában, mi több, esélye is volt a pontszerzésre, mégpedig nem is kevés.

– Igen, bár a rangadóra másként készültünk, mint általában egy ifimérkőzésre – felelte Mundi Viktor. – Tudni kell, hogy a jelenlegi ifi-A-ből – azok közül, akik a tavaszt végigdolgozták – hét játékos hiányzott, ők hétfőn a felnőttekkel kezdik meg a felkészülést. Természetesnek tartottam, hogy egy hét szabadság jár nekik, így a Pécs elleni mérkőzés után pihenőre küldtem őket. Viszont aki eddig az egyesület utánpótlását folyamatosan szidta, annak még ezzel a vereséggel is bebizonyítottuk, hogy Újpesten igenis van utánpótlás. Véleményem szerint az első félidőben feltétlenül lefutballoztuk a Ferencvárost. Jelen pillanatban ez most az ifi-A, így nem fogok kifogásokat keresni, gratulálok az FTC-nek. A mai napon az volt a legjobb csapat, amelyik a pályán volt.

 

Feltűnően jobban muzsikál a tavaszi Újpest, mint az őszi.

– Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de már a nyáron elmondtam, mi fog történni a csapatnál, és ez teljes mértékben beigazolódott. Egy nyögvenyelős őszt hagytunk magunk mögött, amiben minden buktató benne volt, de én tudtam, hogy ebből egy nagyon jó tavasz lesz. A társaság összeérett, igazi csapatként funkcionált, amit mutat az is, hogy az említett hét játékos feljebb kezdi a felkészülést. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az első együttesben fognak játszani, jövőre ugyanúgy az ifit alkothatják, hiszen ezerkilensszázkilencvenes-kilencvenegyes születésű játékosokról van szó.

 

Mire lehet számítani az új szezonban?

– Jelen pillanatban nem látom tisztán, hogy fog működni Újpesten a továbbiakban, de néhány napon belül bizonyosan kiderül. Ez a mérkőzés ugyanakkor hűen tükrözte, hogy jövőre egy erős Újpest-ifink lesz.

 

Nem is olyan rég, még Szabó György edzősködése idején az NB III-as Dunakeszi Vasutasban futballozott. Játszik még valahol?

– Már csak edzősködöm és egyre komolyabban gondolom. Megmondom őszintén, az elején azért kezdtem a futballtól való elszakadás eme fajtáját, hogy továbbra is itt legyek a pályán, továbbra is érezzem az öltözői hangulatot, de mondom, egyre komolyabban veszem ezt a szakmát. Örülök, hogy belevágtam.

 

Mi a közeli és távoli célja? Bár meglehet, azt mondja majd most tágra nyíló szemekkel, mindezt kérdeznem sem kellene.

– Most már úgy gondolom, szeretném magam egy felnőtt csapatnál is kipróbálni. Természetesen van mit tanulni, és erre nagyon jó lehetőség az újpesti utánpótlásnál végzett munka. És még szeretnék is itt dolgozni jó pár évet, mert nem tartom jónak azt, hogy kiöregedett felnőtt labdarúgók egyből felnőtt gárdánál kapnak állást. Én ezt a mostani utat, ezt a folyamatot választanám.

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. NB III, ALFÖLD-CSOPORT: SZIGETSZENTMIKLÓS–BÉKÉSCSABA. Rubold Péter születésnapi köszöntése

2008.06.12. 02:27 Hormat

Szólj hozzá!

TÉVÉ A KÖBÖN. NB III, ALFÖLD-CSOPORT: SZIGETSZENTMIKLÓS–BÉKÉSCSABA. Hatalmas békéscsabai lehetőség (13. perc)

2008.06.12. 02:27 Hormat

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása