A legendás James Bond-filmek második darabja 1963-ban készült Sean Connery főszereplésével (Oroszországból szeretettel), és bár negyvenöt esztendővel később Ausztriában és Svájcban aligha az Európa-bajnokság mérkőzéseit figyelné a 007-es ügynök, James Bond szerepét nyugodtan ráoszthatták volna Guus Hiddinkre. A szbornaja szövetségi kapitánya ismét kiváló stratégának bizonyult Hollandia ellen – hollandként…
Szombat este már a negyeddöntőben találkozott Hollandia Oroszországgal. Ezt csupán azért érdemes érzékeltetni, mert a narancsdresszesek korántsem annak megfelelően futballoztak.
Hol volt már az olaszok elleni parádé, a négy gól után érthetően megdermedt franciák látványa? Hol volt már a holland iskola?
Higgyék el, semmi túlzás nincs ebben, hiszen pazarul futballozott eddig az oranje, ám az egyetemi szintről általános iskolaira váltott Marco Van Basten alakulata.
A tét nagyságának megfelelően zajlott a játék az első félidőben, és amíg az oroszok a csoportmeccsek során fokozatosan fejlődtek, úgy tűnt, a hollandok „kifutballozták” magukat. Érthetetlen módon nem jutott szerephez Arjen Robben, és hogy a villámléptű labdarúgó mennyire hiányzott a „házigazdának”, azt jelzi ama tény, hogy a szbornaja volt sokkal kezdeményezőbb.
A második játékrész Pavljucsenko találatával „kezdődött”, ami még akkor is igaz, ha az ötvenhatodik minutumban született. Szemre is tetszetős akció után jutott vezetéshez Oroszország, és fél órán keresztül hiába próbálkoztak Van Basten fiai, nem kísérte szerencse megmozdulásaikat. A véghajrában aztán Ruud Van Nistelrooy amolyan nistelrooy-os gólt szerzett, így három negyeddöntőn félig-meddig túl a másodikat könyvelhette el az ember, amin hosszabbítás következhet.
A ráadás első negyedórájában szinte pályán sem voltak Sneijderék, az oroszok nem csupán kapufáig jutottak a gólszerző révén, de két alkalommal is csak a szerencse mentette meg Edvin Van der Sart és társait.
A hátralévő „félidőt” már nem meglepő módon erővel is jobban bírta a fehérmezes alakulat, nem úgy az oranje a fokozódó nyomást: a száztizenkettedk és a száztizennyolcadik percben is közepet kezdhetett a „tulipános” gárda. Előbb Torbinszkij lőtt megalázó gólt, majd Arsavin tette ugyanezt.
Hollandia mutatott produkciója csalódás, nem úgy szombati riválisáé!
A látottak alapján nem kérdés, ez az orosz csapat sokra viheti még, a döntőbe jutása a tizenegyen belüli kiegyensúlyozott teljesítményeket látva (el)várható.
A fináléban pedig – óriási közhellyel élve – minden megtörténhet.
Valami véget ért, valami elkezdődött.
